Áder János: ideje cselekedni, mert feléljük a Föld természeti tőkéjét

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én.

A Föld "természeti tőkéjének" felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében. A kis- és közepes vállalkozások gazdasági szerepének fontosságára hívták fel a figyelmet az Exportfejlesztési Világfórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Arancha Gonzáles, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója, akik a köztársasági elnök után beszéltek a Közép-Európában első alkalommal megrendezett eseményen Budapesten.

Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt

- közölte az államfő.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett.

A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre - mondta az államfő, aki emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt,

a gazdasági fejlődés modellje pedig a "kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk" képletére épült.

A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni - tette hozzá Áder János.
A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket ingyen vettünk igénybe.

Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése

- közölte a köztársasági elnök. Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.

A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával. Az államfő rámutatott:

az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.

Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért - tette hozzá az államfő.

Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként - hívta fel a figyelmet Áder János, aki megjegyezte:

ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.

Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa. Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, és átállni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Áder János köztársasági elnök (b), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Arancha González, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ ügyvezető igazgatója beszélget az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitójának kezdete előtt a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az Exportfejlesztési Világfórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a kormány célja, hogy az exportban radikálisan növekedjen a kis- és közepes vállalkozások súlya. A kormány ezért segíti a cégek versenyképességének javítását, illetve támogatást nyújt ahhoz is, hogy ezek a társaságok bekerüljenek a nagy multinacionális vállalatok beszállítói hálózatába.

A vízgazdaság, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar azok az ágazatok, amelyekben a magyar vállalkozások leginkább fel tudják venni a versenyt a külpiacokon

- vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó kitért arra is, hogy a magyar gazdaság nagymértékben a kivitelre támaszkodik, a GDP-arányos export eléri a 90 százalékot.

Arancha Gonzáles, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója úgy vélekedett, hogy minél versenyképesebbek a kis- és közepes vállalatok egy országban, annál erőteljesebb lehet a gazdasági növekedés. Elmondta, segíteni kell ezeket a társaságokat ebben a folyamatban, ami

elsősorban a bürokrácia csökkentésével, a logisztika fejlesztésével, a működő tőkéhez való hozzájutással érhető el.

Abban is támogatni kell a kisebb társaságokat, hogy megértsék, átlássák, milyen termékekre van igény a nemzetközi piacokon - jegyezte meg a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója.