5 szempont a munkavállaló ellenőrzéséhez

Frustrated annoyed stressed person on laptop computer working from home studying college student midterm business executive corporate secretary unemployed job writer blogger career minded

A munkaadó jogosan vagy indok nélkül, de néha szeretne a munkavállalók körmére nézni: nem töltenek-e túl sok időt a közösségi oldalakon, milyen személyes ügyeket intéznek munkaidőben, illetve nem adnak-e ki üzleti titkokat, kényes infókat. De milyen eszközöket lehet ilyen esetben bevetni?

A jogszabályok korlátozottan, de lehetőséget adnak arra, hogy a munkaadó áttekintse alkalmazottainak ügyeit, szokásait. Arra azonban figyelni kell, hogy a személyes térbe betörni nem lehet, akár komoly jogi következményei is lehetnek a jogosulatlan kutakodásnak.

1. Netezgetünk, netezgetünk?

Ha a munkaadó nem akarja, hogy a munkavállaló bizonyos oldalakat látogasson munkaidőben, a kérdéses oldalakat blokkolhatja. Tipikusan ilyenen a felnőttartalmat szolgáltató oldalak, de akár a sportfogadási és egyéb szerencsejáték oldalak is ide tartozhatnak. Meg persze a Facebook is, bár ez esetben simán fennáll annak lehetősége, hogy a dolgozó az okostelefonján fog lógni egész nap.

Az oldalak blokkolása különösen fontos lehet olyan munkahelyen, ahol kiemelt szempont az információbiztonság,

tipikusan ilyenek a pénzügyi intézmények, de bármilyen kkv számára is szempont lehet, hogy az alkalmazottak ne torrentezzenek a munkahelyi gépeken.

Nem érdemes ugyanakkor az alkalmazottak gépeit figyelni és elemezni, listázni pedig végképp nem szerencsés a netes barangolásait. Minden listázás adatkezelésnek minősül, amit a munkavállaló tudta nélkül törvénytelen végezni - arról nem beszélve, hogy jövőre, az új uniós adatkezelési irányelv hatályba lépését követően az adatkezelés külön feladatot, így leginkább gondot fog okozni.

Vajon mit olvashat? Forrás: Getty Images/iStockphoto/ElNariz/Elnariz

2. Email, de kinek?

A munkahelyi emailezést csak abban az esetben vizsgálhatja a munkaadó, ha erről tájékoztatja a munkavállalót. Ezt bele lehet foglalni egy általános beleegyező nyilatkozatba, vagyis a munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaadó rögzített keretek között beletekint a levelezésbe. De kapcsolódhat ez akár egy adott ügyhöz - például bizalmas információk kerültek ki a cégtől, és ennek akar a végére járni a munkaadó.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a munkaadó olvasgathatja a munkavállaló leveleit. Az még belefér - előzetes tájékoztatás mellett - hogy megnézi, kivel folytat magánlevelezést a munkavállaló, ám a személyes levelekbe nem olvashat bele. A levelezés listázása a weblaplátogatáshoz hasonlóan nem ajánlatos.

3. Telefonál vagy csacsog?

A telefonálási szokásokat többféle módon kordában lehet tartani. Tipikusan ilyen, ha minden munkavállalónak saját kódja van, amellyel kimenő hívásokat kezdeményezhet. A kódok alapján ellenőrizhető, melyik munkavállaló mennyit beszél. Ha itt kiugró forgalmat tapsztal a munkaadó egy-egy munkavállalónál, részletesebben is áttekintheti, mi ennek az oka. Hasonló a helyzet, ha csak a magán és céges hívásokat kell kölün kimenő kódon kezdeményezni.

A telefonbeszélgetéseket ugyanakkor nem hallgathatja le a munkaadó. A hivatalos beszélgetések rögzítése üzletpolitikai okok miatt szóba jöhet, de erről tájékoztatni kell mindkét felet. A magánbeszélgetéseket ugyanakkor még ebben az esetben sem hallgathatja le a munkaadó és nem is tárolhatja azokat.

Ihat, ha másnap be tud jönni Forrás: Image Source/Dreampictures

4. Mindegy mit csinál munka után

Ehhez semmi köze a munkaadónak. Alapvetően bármit csinálhat, ha hétfő reggel nyolckor fel tudja venni a munkát. Sem utána járni, sem kérdőre vonni nem lehet emiatt.

Ez alól közvetett módon van persze kivétel. A Munka Törvénykönyve ugyanis tartalmaz olyan passzust, amely szerint a munkavállaló felelősségre vonhatja a munkaadóját, ha az olyan tevékenységet folytat, amellyel árt a munkaadó jóhírének. Ha egy játékgyártó cég vezérigazgatója egy játszótérre vizel éjjel kettőkor és ezt felveszi a köztéri kamera, az akár járhat olyan botránnyal, hogy felelősségre vonják a vezért.

5. Mit facebookozik?

Szintén magánügy. Arra sem lehet kötelezni a munkavállalót, hogy tegye nyilvánossá bejegyzéseit vagy legyen a munkaadó az ismerőse, és arra sem, hogy adott tartalmat töröljön a faláról, bejegyzései közül.

Ám itt is igaz, hogy a munkaadó, illetve a vállalkozás érdekeit súlyosan sértő bejegyzésért felelősségre lehet vonni a munkavállalót. Lehet szó egy céget, cég termékét szidó Twitter-bejegyzésről vagy belső ügyek kiteregetéséről a Facebookon, ezekért a munkavállaló felelősségre vonható. Az más kérdés, hogy hol van a határ. Vajon felelősségre vonható-e a munkavállaló, ha trágár, szexista vagy chemtrail-hívő? Lehet, hogy ez csak a bíróságokon dőlhet el.