Ez a négy magyar startup megváltoztathatja a jövőt

Vége a felesleges fűtésnek, nem kell többet a dugóban állni és attól tartani, elkésünk, ha nem találunk parkolóhelyet, közel nulla energiaigényű épületek épülhetnek a jövőben és a hőtárolásban is új korszak kezdődik. Ezekre a problémákra magyar fiatalok találták meg a megoldást, ők az első hazai energetikai startup, az MVM Edison Light Up! innovációs pályázat nyertesei. Az MVM Csoport a sikereket látva úgy döntött, idén is lehetőséget ad azoknak, akiknek az energetikai szektorra vonatkozó innovatív megoldás lapul a fiókban, így ismét lehet pályázni az MVM Edison Light Up! programra. A négy nyertes csapat elárulta, mi kell a sikerhez.

A négy legjobb csapat nyert. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Sikeresen zárult az első hazai energetikai startup pályázat, az MVM Edison Ligh Up! de az MVM Csoport itt nem áll meg. Épp csak hogy kihirdették a négy nyertest, máris indul a következő pályázat, amire október 6-tól lehet jelentkezni. A pályázat keretében olyan energetikai, energiatudatossági, kreatív innovációs megoldásokat keresnek, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatás kiváltására képesek. A legjobb négy pályázat maximum 50 millió forint összegű magvető befektetésre és akcelerációs szolgáltatások igénybevételére kap lehetőséget, hogy a jövő meghatározó vállalkozásává váljanak. Az első MVM Edison Light Up! pályázat nyertesei, a HeatTANK, a BuGO, az ECObuilder és a Poizo csapata mesélt az Origónak arról, hogyan jutottak el az ötlettől odáig, hogy a legnagyobb hazai energetikai vállalattal, az MVM Csoporttal együttműködve valósággá váljon az, amit megálmodtak.

A hőtárolás új korszaka

A HeatTANK a hagyományos vizes hőtárolókat váltaná fel, egy helytakarékos, olcsóbb és nagyobb hatásfokú tartállyal, aminek köpenyterében speciális, fázisváltó anyag található. Magyarországon még nem, viszont külföldön már kezdenek megjelenni ezt az innovatív technológiát alkalmazó tárolók, viszont az optimalizált kialakítás segítségével ezekhez képest is 20%-os energiamegtakarítást ígér a fiatal pár megoldása.

A HeatVentors alapítói, Farkas Rita és Andrássy Zoltán energetikai mérnökök, öt évvel ezelőtt, az egyetemen kezdték el kutatni a fázisváltó anyagokat. A kutatások eleinte egy TDK dolgozathoz készültek, de az egyetem tanárai bíztatták a fiatalokat arra, hogy folytassák a kutatásokat és így szép lassan eljutottak odáig, hogy az öt év alatt elért eredményeket meg kellene mutatni másoknak is. Az elmúlt időszakban több helyen publikálták is eredményeiket, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy az ötletükből egy sikeres vállalkozás, termék és profit legyen. Ekkor találkoztak az MVM Edison Light Up! pályázat felhívásával és úgy döntöttek, megpróbálják.

Farkas Rita és Andrássy Zoltán - A HeatTank megálmodói Fotó: Hirling Bálint - Origo

„Eleinte a visszaigazolást kerestük. Az oktató- és mentorprogram nagyon megtetszett nekünk, mivel mérnöki hátérrel a marketing, sales és üzleti ismeretek nekünk ördögtől valónak tűntek. Viszont tudtuk, hogy ha egy céget akarunk csinálni - nyilván a pénznyeremény is jó ahhoz, hogy elindulhassunk – akkor ezeket a képességeket is bizonyos szinten el kell tudnunk sajátítani. A pályázat egy plusz motivációt adott mindemellett ahhoz, hogy leüljünk és átgondoljuk a projektet." – mesélte Andrássy Zoltán, hogyan találkoztak a pályázattal.

„A nehézséget számunkra az okozta, hogy nagyon sok alkalmazásra lehet használni a tárolót. Nyilván mindegyikbe nem kezdhettünk bele egyszerre, ki kellett tűzni egyet, amivel elindulunk és ezt nehéz volt kitalálni. A program során ebben segítettek nekünk a legtöbbet, ki tudtunk választani egy konkrét alkalmazást, ami jó az MVM-nek és az IBM-nek is. Korábban is kaptunk befektetési ajánlatokat, amiket főleg azért nem fogadtunk el, mert a befektetésen belül nekünk nem a pénzre van szükségünk, hanem pilotprojektre és ez az, amit a Smart Future Lab tud biztosítani a többiekkel szemben” – tette hozzá Farkas Rita.

Egyelőre ipari használatra tervezik a hőtárolót, viszont a későbbiekben szeretnék a háztartásokba is eljuttatni a terméküket. A megoldás képes a rendszerek hatékonyságát az üzemeltetési paraméterektől függően 8,2-15,3%-kal növelni, ezen felül előnye a költséghatékonyság és az optimalizált kialakítás, valamint az elterjedten alkalmazott vizes tárolókhoz képest a körülbelül 80%-os helymegtakarítás. A HeatTank alkalmazható a napkollektoros-, valamint fűtési- és hűtési rendszerekben. De a fázisváltó anyagok alkalmazhatóak még síruhákban, csecsemő hálózsákokban, hűtő kamionokban és még rengeteg más helyen.

A pilotprojektjük hamarosan elkészül, de már most több befektető felfigyelt rájuk, legutóbb például Kínában prezentálták ötletüket. Elsősorban most Magyarországra fókuszálnak, de Európát, Kínát és az Egyesült Államokat is szeretnék meghódítani a későbbiekben.

„Szeretnénk az irodaházak és gyárak számára megoldani az energiafelhasználási gondokat, de gondolkozunk emellett háztartási felhasználáson is. Vannak további terveink a hőtárolás terén, akár konvencionálisabb felhasználásokra, akár személyre szabottan - például, hogy mindenkinek a zsebében lehessen egy hőtároló, amivel az életet könnyebbé tehetjük -. Ezek is a későbbi terveink, de a fókusz most elsősorban a jelenlegi projekten van.

Az MVM-mel most azon dolgozunk, hogy a pilotprojekt létrejöjjön, beépíthessük a tárolót és valós körülmények közötti mérésekkel nézhessük meg, hogy a termék ugyanúgy működik, mint ahogy a laborban kijöttek eredményeink mutatták. Nekünk nem csak a pénz számít, szükség van a szakmai támogatásra is, és segítségre az elindulásban. Jelenleg ennek a befektetésnek a részleteiről tárgyalunk a SFL-el. Ha minden jól megy, akkor elindítjuk velük együtt a pilotot és utána elkezdjük a terjeszkedést és meghódítjuk a világot. Több ajánlat van a zsebünkben, de most a legkomolyabbnak az MVM-et látjuk, ezért is szeretnénk velük együtt dolgozni a jövőben. Nekünk nem volt nyári szünetünk, folyamatosan dolgoztunk és most is ezen az úton haladunk és tudjuk, hogy hova szeretnénk eljutni, ezért megteszünk mindent." – meséli Andrássy Zoltán, hol tartanak éppen a projektben.

A hőtárolás új korszaka kezdődik Fotó: Hirling Bálint - Origo

A programmal kapcsolatban kiemelték, hogy az mentorprogramok során nem csak a projekt fejlődött, hanem a csapat is. Zoltán szerint a vezetőség mindig nyitott volt a kommunikációra, ha elakadtak, nyugodtan fordulhattak hozzájuk, megkapták a segítséget.

„Sokat formálódott a projekt a pályázat beadása óta. Nekünk nagyon szimpatikus volt a szervezőktől, zsűritagoktól, hogy nem csak dicsérgettek minket, hanem elmondták azt is, ha valami szerintük nem jó, vagy nem tökéletes. Tudni kell a kritikát meghallani, elfogadni, átgondolni és megszűrni a lényeget. Meg kell köszönni és el kell gondolkodni rajta, ki kell válogatni belőle a hasznos dolgokat és be kell építeni a projektbe és a gondolkozásmódba. Ezáltal megtanulod, hogy mindig valamit fejleszteni kell, mindig valamit változtatni kell. Mi ezt itt megtanultuk és ezért nagyon hálásak vagyunk az MVM-nek és az IBM-nek is. Látszott rajtuk, hogy komolyan gondolják és akarnak velünk foglalkozni" – válaszolta András és Rita arra a kérdésre, mennyit fejlődtek a program során.

A HeatTANK fejlesztése csak a kezdet, a HeatVentors további felhasználásokkal is bővíteni fogja kínálatát a tervek szerint.

Így lesz kaland a budapesti közlekedés

A BuGO egy dinamikus, állomások nélküli elektromos robogó hálózat, amelyet nyolc fiatal álmodott meg Budapestre, amely megengedhető áron kínálna korlátlan mobilitást felhasználói számára. A BuGO robogói közvetlen károsanyag-kibocsátás, átszállási vagy parkolási nehézségek nélkül juttatják el a bérlőt a kiindulási pontból a tetszőlegesen választott érkezési pontba, ajtótól ajtóig. A könnyű elérhetőséget és kulcsnélküli indítást mobilalkalmazás biztosítja.

„Az volt a célunk, hogy keressünk egy közlekedéssel kapcsolatos megoldást. Több nemzetközi példa bizonyítja ennek a működőképességét és gondoltuk, hogy ezt Magyarországra is el lehetne hozni egy kicsit kibővített szolgáltatási körrel, jobban a felhasználókra szabva.„- mondja Pácsonyi Imre, a BuGO csapatának tagja.

„Most 10 percig kellett keresnünk parkolóhelyet, tehát a probléma valós” – teszi hozzá Kiss Dávid, aki szintén a nyolcfős csapatot erősíti.

A csapat tagjai mind friss diplomás fiatalok, akik már az egyetemi évek alatt is napi 14 órát dolgoztak, ez a mai napig sem változott, mindenki főállásban dolgozik, mellette pedig folyamatosan fejlesztik ötletüket. A pályázat beadásával az egyik cél az volt, hogy a csapatot egy új környezetbe exponálják, de azt ők sem gondolták, hogy 100 feletti pályázat fog beérkezni az Edison programra. Céljuk, hogy legyen olyan egyedi szolgáltatás, ami a turisták és a mindennapi közlekedők igényeit is kiszolgálja, és egy olyan alternatívát nyújtsanak a budapesti közlekedésben, ami szignifikánsabban gyorsabb és olcsóbb, mint más közlekedési megoldás -nyilván a BKK-val az olcsóság terén versenyezni nagyon nehéz -. A BuGO-t Közép-Kelet Európa legdinamikusabb közösségi közlekedési szolgáltatásává szeretnék fejleszteni.

Pácsonyi Imre és Kiss Dávid, a nyolcfős BuGo csapat tagjai Fotó: Hirling Bálint - Origo

„A pilotprojektből fog kiderülni számunkra pontosan, hogy kik alkotják a célközönségünket, és pontosan milyen városokba tudunk eljutni” – mondja Pácsonyi Imre.

„Elindult a közös munka, most a rideg üzleti tényekről van szó, hogy hogyan fogjuk mindezt megvalósítani. Ha ez a konstrukció nekünk is és és a SFL-nek is megfelel, akkor ennek mentén fogjuk folytatni a közös munkát. Azt, hogy pontosan milyen informatikai háttérre van szükségünk, azt még nem látjuk tisztán, de kölcsönös megelégedettségre szolgálna, ha az IBM informatikai hátterét igénybe tudnánk venni, úgyhogy fogunk dolgozni ezen a rendszeren is a közeljövőben " –teszi hozzá Kiss Dávid, hol tartanak most a projekttel.

Az Edison program alatt számukra a Design Thinking workshop volt a legizgalmasabb.

"A program alatti folyamatban nagyon fontos volt az, hogy folyamatosan kihívásokkal álltunk szemben. A Design Thinking például arra volt nagyon jó, hogy mindig kaptunk egy új szemléletet, olyan kritikát, ami alapján fordulóról fordulóra újra átgondolhattuk az ötletünket és megtanultuk a kritikát is elfogadni és beépíteni a projektbe. A hardveren kívül tulajdonképpen minden más változott a kezdetekhez képest. A Design Thinking alatt végig ott voltak velünk az IBM vezetői és velünk együtt gondolkoztak, de ugyanígy tettünk a SFL-el is." – meséli Pácsonyi Imre, mi volt számára a legtöbbet adó rész a mentorprogramból.

A szolgáltatás része lesz a biztonságot nyújtó sisak és a higiéniát biztosító, eldobható hajvédő sapka alkalmazása. A BuGO robogói városszerte egyre nagyobb számban megtalálhatóak lesznek az elképzelés szerint, általuk pedig a mindennapos városi közlekedés szükségszerű teherből mozgalmas kalanddá változik.

Vége a felesleges fűtésnek

A Poizo projekt kitalálói egy smart mobil infra-fűtőtestet alkotnak meg, amely a legegészségesebb fűtési technológiát, a távoli infravörös hullámokat alkalmazza. Maximalizálja a kibocsátott hőenergiát célzottan a felhasználóra, illetve a beállított fűtendő területekre, 360 fokban érzékelve az elhelyezkedésüket. Lehetőséget nyújt egyedileg megválasztott hőmérsékletek megválasztására, felhasználónként ugyanabban a helyiségben.

„Két prototípusunk van jelenleg. Két évvel ezelőtt, Sopronban ráutaltságból pattant ki a fejemből az ötlet, mivel ahol laktam, ott nem volt rendesen megoldva a fűtés. Tavaly nyáron találkoztam Ádámmal, és egy sör mellett elkezdtünk egymásra licitálni az ötletekkel. Így jutottunk el az infra-fűtőtestig. Februártól mindketten otthagytuk a munkahelyünket és elkezdtünk 100%-ban ezzel foglalkozni. Az Edison program jól jött, mert a kiírásban azt írták, hogy korai ötletfázisban lévő projekteket várnak, mi pont ebben a fázisban voltunk. Így beadtuk, hogy hátha kapunk rá visszaigazolást,és ez így is lett" – meséli Fekete Dániel, hogyan született meg a Poizo.

„Igen, arra kerestünk megoldást, hogy az infra-fűtésnek ezt a jelenségét hogyan tudnánk hasznosítani. Akkor találtuk meg a rést a hordozható fűtőtesteknél, hogy van olyan probléma, ami nincs megoldva és ebben tökéletesen tudnánk alkalmazni ezt az eljárást." – teszi hozzá Miklósi Ádám, a csapat másik tagja.

Fekete Dániel és Miklósi Ádám, a Poizo csapata Fotó: Polyák Attila - Origo

A Poizo az Edison program egyik legnépszerűbb projektje volt, a zsűri többször kiemelte Dániel és Ádám ötletét. Szerintük ez annak köszönhető, hogy egyszerű, a hétköznapi embert érintő problémára nyújtanak megoldást, ami szinte mindenkit megmozgat.

„Környezetvédelmi szempontból is fontos a projektünk, ez is lehet a sikere titka. Az MVM-csoport egyre több energiát és pénzt öl bele a megújuló energiaforrásokba és a nem fosszilis üzemanyagú erőművek és energiatermelőknek az építésébe. Szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy környezetvédelmi zöld eco vonalat erősítsünk. A nyertesekből is lehet látni azt, hogy az energiamegtakarítás nagyon fontos szerepet játszott a zsűri döntésében" – véli Fekete Dániel.

A projektet 2018-ra szeretnék megvalósítani, de addig még sok a teendő.Jelenleg egy műszaki fejlesztő partnerre van leginkább szükségük.

„A Poizo jelenleg egy ötletfázisban van, ezt már validáltuk egy prototípussá. A működő prototípus mellett dizájn makettet készítettünk, valamint egy promóciós videót. Hogy ebből egy gyártható termék legyen, az egy hosszabb folyamat. Jelenleg egy műszaki fejlesztőpartner, akit keresünk, onnantól kezdve a termékfejlesztés a cél” – mondja Miklósi Ádám.

„A Smart Future Lab nagy előnye, hogy a tőkebefektetés mellett az üzleti részben is segítenek és foglalkoznak a projekttel. Egy nagyon nagy teherlevétel, hogy nekünk csak a projekttel kell foglalkozni, és nem azzal még pluszba például, hogy könyvelőt keressünk." – tette hozzá Fekete Dániel.

A Poizo mindenkinek megoldást nyújthat Fotó: Polyák Attila - Origo

A legnagyobb fejlődést a többi csapathoz hasonlóan is a Design Thinking workshop adta a Poizo tagjainak.

„Szerintem a Design Thinking workshop nagyon jó volt. Jó volt az IBM csapat részéről az együttműködés, nagyon proaktívak voltak, ötleteltek velünk együtt, ez nagyon sokat segített." – mondja Miklósi Ádám.

„Az is izgalmas volt, hogy angolul ment a workshop, emiatt duplán át kellett gondolnunk, hogy mit mondunk, és ezzel együtt az ember akaratlanul átgondolja magát a projektet is. Nagyon sokat tisztult már ettől az egész koncepció. Annyira sokat lehetett tanulni már csak abból is, hogy mindenki nagyon proaktív volt és az egész egy nagyon jól felépített program volt, és a végére egy letisztult projekt lett az eredménye” – tette hozzá Fekete Dániel.

A Poizo csapata rengeteg munkát fektetett bele a projektbe, de most még nagyobb fokozatra kapcsolnak, hogy jövőre már mindenkihez eljuthasson az infra-fűtőtest, ami valószínűleg rengeteg embernek lesz kedvenc terméke az otthonában.

Nulla energiaigényű épületek

Az ECObuilder energiahatékony könnyűszerkezetes építési rendszerekkel foglalkozik. Céljuk, hogy a közel nulla energiaigényű épületeket mind technológiailag, mind anyagilag széles körben elérhetővé tegyék a lakossági, középületi és ipari szektorban egyaránt. A megoldást a könnyűszerkezetes építési rendszerek termális burkának optimalizációjában látja, melyek legnagyobb hiányossága a hőtároló képességük hiánya. Az ECObuilder fázisváltási technológián alapuló hőszigetelő- és panel rendszerével ez kiküszöbölhető, így versenyképes alternatívát kínál az energiahatékony épületek létesítésére.

„Az a probléma a könnyűszerkezetes építményeknél, hogy a hőtároló tömegnek a megoldása egyelőre nem jó. Ha bemegyünk egy parasztházba, ott nyáron is jó idő van, azért, mert 60 centis falai vannak, amik megoldják azt a késleltetést, hogy nyárra lehűl, télen pedig felmelegszik. Akkor adja le a hőt, amikor arra szükség van. Erre lenne szükség egy könnyűszerkezetes háznál napi szinten. A baj ott van, hogy a fázisváltó anyag beépíthetősége, azonnali felhasználhatósága jelenleg nem megoldott. Vannak erre kutatások, de építészetileg erre még nem ugrottak rá. Az elmúlt egy évben azonban egyre több publikáció született a témáról, és azt láttuk, hogy érdekli az embereket. Innen jött az ötlet.- meséli Károlyi Gergely, az ECObuilder csapatának tagja.

Károlyi Gergely, az ECObuilder csapatának tagja Fotó: Polyák Attila - Origo

Károlyi Gergely a csapattal együtt két éve foglalkozik a projekttel. Jelenleg házi laborteszteket végeznek, emellett felépítettek két tesztházat is. A Smart Future Lab és az ECObuilder közösen dolgozik az ütemterv összeállításában és az ehhez szükséges költség megállapításában.

„Bertalan Zsolt, a Smart Future Lab Zrt. vezérigazgatója azt mondta nekünk, hogy a magánszektor az utolsó szektor, ami átveszi az újításokat. Először azt a szektort kell megnyerni, akit rá tudsz beszélni, hogy használja. Egy ipari szektorban ez könnyebben kivitelezhető, jobban megéri nekik ebbe befektetni" – válaszol Károlyi Gergely arra a kérdésre, ki jelenleg a célcsoportjuk.

Nem meglepő módon számukra is a Design Thinking workshop hozta a legnagyobb előrelépést.

„Nagyon jó volt a Design Thinking, nagyon tanulságos volt látni és hallani a többi csapatot is prezentálni, mert ebből is rengeteget lehetett tanulni. Bertalan Zsoltnak volt néhány olyan megjegyzése, ami csak otthon esett le, hogy igen, valóban igaza volt. Ezt a kritikát egy olyan ember mondta, aki rengeteg ötlettel találkozott már, és pontosan tudja, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem, mert látta ezeket kicsírázni és elbukni is. A következő körre már úgy mentünk, hogy minden kritika érintve lett.

Az ECObuilder távlati célja, hogy a teljes termékpaletta kifejlesztése után a közel nulla energiaigényű épületek piacán teljes építési és vezérlési rendszert kínáljanak a beruházóknak.

Bárki kiléphet a fénybe!

A következő MVM Edison Light Up! pályázatra 2017. október 06. és 2017. december 22. lehet jelentkezni. Idén a következő témakörökben várják:

• clean energy
• energy efficiency
• IoT
• Big Data és mesterséges intelligencia

Újra lehet jelentkezni az MVM Edison Light Up! pályázatra Fotó: Csudai Sándor - Origo

A négy csapat egyhangúan azt tanácsolja a jelentkezőknek, hogy ne hagyják porosodni a fiókban az ötleteiket. Ha megvan az ötlet, gondolják végig, hogy kinek és miért lehet jó a találmány. Amit pedig fontosnak tartottak kiemelni, hogy az elkötelezettség a projekt mellett elengedhetetlen. A folyamatos munka és fejlesztés a projekten, hozza meg a sikert.

„Annak érdemes beadni, aki tényleg ezzel akar foglalkozni, és elkötelezett az iránt és azalatt az 1-másfél hónap alatt, amíg várakozik az eredményre, addig is folyamatosan keresi az újabb és újabb lehetőségeket és nem ugyanazt adja vissza az első prezentációban amit leírt, hanem a friss új előrehaladott állapotokat ismerteti." –tanácsolja a HeatTank csapata az új jelentkezőknek.

A BuGo szerint a jó csapat a siker titka.

„Kell a jó csapat ahhoz, hogy a pályázat esélyes legyen a legjobbra. Olyan kis baráti társaság, ahol minden kompetencia megvan egy jó startuphoz, kellenek a multifunkciós emberek. Ez emel ki, amikor letudtad a napi dolgokat, akkor még utána le tudsz ülni, foglalkozni a projekttel, energiát beletenni, és haladni előre." – mondja Pácsonyi Imre.

A Poizo szerint a legtöbben félnek elmondani az ötletüket.

„Az a legjobb módszer, ha az ötletet elmondjuk vadidegen embereknek és megnézzük a reakcióikat. Nem szabad félni attól, hogy lenyúlják az ötletet, mert maga az ötlet nem ér semmit addig, amíg az ember nem öl bele órákat, napokat, heteket, éveket. „A vállalkozó az az ember, aki az élete elején úgy él, ahogy senki nem akar élni, hogy utána úgy élhessen, ahogy senki nem tud élni.""- mondja filozófiáját Fekete Dániel.

Az ECObuilder szerint fontos, hogy olyan megoldás legyen az ötletünk, amire tényleg szükség van és amiben el tudjuk képzelni magunkat hosszú távon is.

„Volt nekem is olyan ötletem, amit az elején nagyon jónak tartottam és utána a bátyámmal átbeszélve jöttem rá, hogy nem tudom benne elképzelni magam 10 év múlva. Viszont az ECObuilderben igen. Utóbbiról azóta is folyamatosan hallottak az emberek, de a másik ötletem soha nem került újra elő."- mondta Károlyi Gergely, szerinte miért fontos, hogy lássuk magunkat az ötletünkben.

Az MVM Edison Light Up! pályázatról bővebb információt talál itt.

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.