Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az államháztartás, a vállalatok és a háztartások is történelmi lehetőséget jelent a negatív reálkamatok ideje, hangsúlyozta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio.hu mai konferenciáján, ahol az alacsony kamatszintek előnyeiről tartott előadást.
Mint mondta, az irányadó kamatszint a nemzeti bank megalapítása óta nem volt ilyen alacsony, ezzel párhuzamosan Magyarország külföldről gyakorlatilag „importálja" a negatív kamatszinteket. Kiemelte, hogy a közép-kelet-európai régióban mindenhol csökkent a reálkamat, de Magyarországon a legnagyobb mértékben.
Mint kiemelte, az alacsony kamatszintek következtében az állampapírpiaci, illetve bankközi hozamok történelmi mélységbe süllyedtek idén ősszel, és
elemzői várakozások szerint akár hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra.
Az államadósság finanszírozásánál a kamatmegtakarításunk ezáltal 1600 milliárd forint körül alakulhat, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, és nagy mértékben hozzájárul a magyar adósság kockázati megítélésének javulásához.
A kamatmegtakarítások összeadódása 2019-re elérheti a GDP nyolc százalékát is. A kamatcsökkenés kedvezően hat az államadósságra, mert az adósság átlagos hátralévő futamideje csökkent, az állampapíroké pedig nőtt. Kiemelten az önfinanszírozási program és a belföldi szereplők forintadósság vásárlása miatt
az államadósság devizaaránya jelentősen mérséklődött, és 25 százalék alá esett.
A bankközi reálkamat csökkenését mindenképp érdemes kihasználni, hangsúlyozta Nagy Márton, aki hozzátette:
a beruházások szintjén is nagyot lökött az alacsony kamatszint.
Mint mondta, különösen kedvezőek a kamatfeltételek, ezért racionálisan érdemes felhasználni a megtakarításokat. Emellett fontosnak nevezte az államadósság futamidejének növelését és a devizaarány további csökkentését.
Ugyanakkor hozzátette, hogy
az alacsony kamatkörnyezet miatt a lakosság kamatbevételei mérséklődtek, ráadásul gyorsabb arányban mint ahogy a kamatkiadások csökkentek.
Kiemelte, hogy
történelmi lehetőség a háztartások számára az alacsony kamatszint mert egyrészt kedvezőek a lakáshoz jutás feltételei,
bár az ingatlanárak emelkedése ront ezen a helyzeten. Fontosnak nevezte a lakossági megtakarítások szerkezetének változását, a kamatfixálást, és megjegyezte, hogy a magyar háztartások részvénybefektetése jelentősen elmarad az uniós szinttől.
A vállalatok szempontjából nézve a kamatkiadások csökkenése egyértelműen pozitív hatással járnak, mivel a szektor nettó hitelfelvevőnek számít. Nagy Márton kiemelte, hogy a Növekedési Hitelprogram lezárása után sikeres volt a piaci hitelezésre való átállás, és
támogatandónak nevezte a hosszú futamidejű és fix kamatozású hitelek arányának növelését.
Hozzátette, hogy a bankszektor továbbra is alacsony hatékonysággal működik Magyarországon, és a pénzintézetek a költséghatékonység növelésével kompenzálhatják a kamatbevételeik kiesését. Mint mondta,
az alacsony kamatkörnyezet miatt most érdemes fixálni a hitelek kamatlábát, többek között azért is, mert a hitelállományban a változó kamatozású hitelek még mindig túlsúlyban vannak.
Az előadás utáni kerekasztal beszélgetés témája a magyar növekedési és versenyképességi kilátásokat, illetve az euróbevezetés kérdését járta körbe. Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy
a közös valuta bevezetéséhez előírt maastrichti kritériumok nem elegendőek, és csak a megfelelő reálgazdasági helyzetben érdemes az euróövezethez csatlakozni.
Példaként hozta az eurózóna válságkezelését, összehasonlítva Spanyolország és Nagy-Britannia eltérő ütemű és sikerű gazdasági kilábalását. Mint mondta, a spanyolok csak most érik el a válság előtti szintet, a britek pedig már kilenc százalékkal meghaladták a 2008-as értéket, miközben a munkanélküliség kezelésében is nagyobb eredményeket sikerült felmutatniuk annak ellenére, hogy a spanyol válságkezelés viszonylag jónak mondható.
Kifejtette, hogy az euróövezeti belépés költség oldala
a saját monetáris politika elvesztése, amely megfelelő gazdasági érettség esetén érheti meg a magyar gazdaságnak.
Csaba László akadémikus a kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, hogy
az alacsony kamatkörnyezetnek negatív hatásai is vannak,
ezért is döntött úgy az amerikai központi bank feladatait ellátó Fed, hogy lépésenként kamatot emel.
Mint mondta,
egyáltalán nem vehető biztosra, hogy hosszú ideig, akár 15-20 évig is eltart az alacsony kamatkörnyezet ideje, és figyelmeztetett, hogy a válságok mindig akkor jöttek, amikor a piaci szereplők és a szabályozók a legkevésbé számítottak rá.
Éppen ezért a rosszabb helyzetekre, az esős, hideg időkre is kell forgatókönyveket készítenie a kormányzatnak és a vállalatoknak, húzta alá. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeli kamatemeléseket nem tudjuk majd Hegyeshalomnál megállítani. Csaba László közgazdászprofesszor arra is emlékeztetett, hogy
a maastrichti szerződés 25 évvel ezelőtt köttetett, és az Európai Unió ma már másképp néz ki,
és a megoldandó gazdasági kérdések is megváltoztak. Példaként említette többek között a válságkezelő mechanizmus létrejöttét, illetve a bankunió kérdését
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmondta, hogy az alacsony kamatok az eladósodott országok számára ugyan valóban kedvezőek, de
a növekedési potenciált is figyelembe kell venni esetünkben, ami jelenleg ugyan jobb az uniós átlagnál, ám elmarad a V4-ek átlagától.
Kifejtette, hogy az 50 fő alatti vállalatok esetében a hazai cégek termelékenysége elmarad a lengyel színvonaltól, és támogatandónak nevezte a versenyképesség és termelékenység növelését, és a kiszámítható, korrupciómentes gazdaságpolitikát.
