Az ország fővárosába, Hararéba kell utazniuk Zimbabwe minden részéből a törzsi hagyományok szerint regnáló vezetőknek és néhány más kiválasztottnak, hogy átvehessék ajándék négykerék meghajtású autóikat az államtól. Zimbabwe kormánya és az állam első embere, Mugabe elnök nem aprózza el, ha hálásnak kell lennie a nagy befolyással bíró helyi erős embereknek.
Nem kisebb plénum előtt, mint a törzsi vezetők tanácsának nemzeti konferenciáján jelentette be a kormány egyik minisztere az elnök nevében azt, hogy az állam úgy akarja kinyilvánítani nagyrabecsülését a helyi főnököknek, hogy mindegyiküket autóba ülteti. Méghozzá saját, négy kerék meghajtású járműbe, jelentősen növelve ezzel a törzsi vezetők mobilitását.
A nagylelkű gesztus azt jelenti, hogy az ország 226 darab, Isuzu márkájú járművet szerez be Dél-Afrikából, összesen 6 millió dollár értékben.
Ez azt jelenti, hogy Zimbabwe több mint másfél milliárd forintot fordít arra, hogy kifejezze a vezetőknek háláját azért, mert közreműködtek az állami közigazgatás és igazságszolgáltatás érvényre juttatásában a hagyományokhoz még jobban ragaszkodó közösségekben.
A törzsi tanács köszönőválaszában támogatásáról biztosította az elnöki hatalmat, noha azt hivatalosan a kormányzat nem várhatja el. A nyilatkozó főnökök ugyanakkor azt mondták, tudomásul vették, hogy a kormányzó párt Mugabét jelölte az újabb ciklusra is.
Többen úgy vélik, a lehető leglogikusabb döntés számukra az, ha kiállnak az újabb, várhatóan az utolsó ciklusára készülő Mugabe mellett,
és közösségeiket is erre buzdítják.
Akinek egyébként igen jó esélyei vannak a 2018-as győzelemre, már csak azért is, mert rajta kívül nincs más induló az elnöki hatalomért.
Viszont az alkotmány tiltja, hogy a törzsi vezetők tagjai legyenek bármilyen pártnak,
de még azt is, hogy politikai aktivitást fejtsenek ki, vagy ilyen kérdésekben véleményt nyilvánítsanak. Számukra tehát nincs más megoldás, mint ajándékautóikat annak tekinteni, aminek hivatalosan a kormány szánta: státusszimbólumnak.
Az egyik nyilatkozó szerint, ők valójában nem a párt mellett állnak ki – hiszen ezt nem tehetik –, hanem a regnáló elnök mellett. Persze ők is tisztában vannak azzal, hogy a kettő ez esetben elválaszthatatlan.