Magyar cégek a jövő robottervezői és okos gyárak fejlesztői lehetnek

Számos jó projektterv készül, de nagy a túljelentkezés a rendelkezésre álló forrásokra. Az Európai Bizottságnál pályázók kutatási projekt esetén 100 százalékos, innovációs projekt esetén 70 százalékos támogatást kaphatnak a beruházások megvalósítására, mondta Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője a kkv-k Horizont 2020 pályázati lehetőségeiről, az egyetemek és a cégek együttműködéséről és az Ipar 4.0 programról beszélt az Origónak.

Sokszor elhangzik ez a kifejezés, ezért kérem, hogy magyarázza el, mit is takar az Ipar 4.0, miben más, mint az eddigi ipari termelés?

Az Ipar 4.0 olyan fejlesztési irányok összefoglaló neve, amelyek az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódásával vezetnek újabb ipari gyártási módszerek kidolgozásához, a termelékenység és a versenyképesség javításához és az erőforrások takarékos felhasználásához.

Ide sorolnám többek között az okos termelési rendszereket, az intelligens minőségbiztosítási rendszereket, a virtuális valóságra épülő szimulációs technológiákat, vagy a kiberbiztonság és a felhőszolgáltatások területén tervezett fejlesztéseket.

Az Ipar 4.0 több gazdaságfejlesztési területet is érint. A kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése ezek egyike, ezen dolgozunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFI). Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó szakpolitikai koordinációért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, a minisztérium állította össze az Ipar 4.0 koncepciót.

Milyen stádiumban vannak a magyar cégek az Ipar 4.0-ra való felkészülésben?

Egy-egy ország Ipar 4.0-ra való felkészültségének mérésére az úgynevezett Roland Berger Ipar 4.0 Készültségi index alkalmazható

Az index alapján Magyarország ezen a területen még a kevésbé felkészült országok közé tartozik más, elsősorban kelet-európai országokkal, például Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával együtt.

A régióban ezért is érdemes ösztönözni az új, korszerű gyártástechnológiák kifejlesztését, az ipari vállalatok, kis- és középvállalkozások, valamint tudományos kutató intézetek összefogását. Ez akár országhatárokon átívelő, közös projekteket is jelenthet.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője Forrás: NKFI Hivatal/Posztós János

Az NKFI Hivatal célzott forrásokkal is támogatja az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket.

A 2017-es Versenyképességi és Kiválósági Együttműködésének pályázati felhívásából, 9,5 milliárd forintos keretösszeggel kifejezetten az Ipar 4.0-hoz köthető, digitális gyártástechnológiai fejlesztéseket célzó projekteket támogattuk.

Így valósulhat meg több, automatizált gyártási, gyártáslogisztikai célú fejlesztés hazai vállalkozásoknál a következő években.

Milyen további kutatás-fejlesztési és innovációs forrásokra támaszkodhatnak a vállalkozások?

Az ipari fejlesztésekhez kapcsolódó projektek megvalósítására az EU Horizont 2020 keretprogramjának közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható kutatás-fejlesztési és innovációs felhívásaiból is pályázhatók források. Ezek a felhívások számos témában nyújtanak lehetőséget támogatások elnyerésére a hazainál is kedvezőbb támogatási arány mellett.

A pályázók kutatási projekt esetén 100 százalékos, innovációs projekt esetén 70 százalékos támogatást nyerhetnek el a beruházások megvalósítására.

A tematikus pályázatokat döntően nemzetközi konzorcium keretében kell benyújtani, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak a siker érdekében nemzetközi kapcsolatrendszert kell kiépíteniük. A Horizont 2020 keretprogram témától független kkv eszköz pályázata pedig azt célozza, hogy a működő innovatív ötlettől egészen a piacra vitelig támogassa egy projekt megvalósítását. Erre a felhívásra önállóan is pályázhatnak a vállalkozások. Az Európai Bizottság tematikus területekre vonatkozó pályázati felhívásait a Participant Portal nevű weboldalon találhatják meg a pályázók, innen tudják a pályázathoz szükséges űrlapokat is letölteni és ezen keresztül adhatják be elektronikusan a pályázatukat is. Az elnyerhető támogatás összege felhívásonként különböző.

A kkv eszközfejlesztési pályázat esetében például 150-700 millió forint támogatást lehet igényelni, a konzorciális együttműködések esetén a hazai vállalkozások által elnyert forrás átlagos összege körülbelül 260 ezer euró.

Hogyan találhatnak partnereket a vállalkozások, hogy fejlesztéseket indítsanak?

Az együttműködő partnerek keresésére lehetőséget adnak a nemzetközi szakmai platformok és az egyes pályázatokhoz kapcsolódó konzorciumi partnerkereső rendezvények. Az NKFI Hivatal kifejezetten erre a célra megjelentetett felhívásán a konzorciumépítésre nyerhető el forrás (EU-KP pályázat). A nyertes pályázó szervezetek a támogatást fordíthatják részvételre a partnerkereső rendezvényeken, pályázat-előkészítő konzorciumi üléseken. A koordinátori szerepet vállaló szervezetek a pályázat és a konzorciumi szerződés előkészítésére is nyerhetnek el forrást. Emellett úgynevezett „kkv eszköz-rásegítő pályázat" is rendelkezésre áll, amellyel azon mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatjuk hazai forrásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, amelyek az EU által meghirdetett Horizont 2020 program kkv fejlesztési eszköz pályázatának első szakaszában a szakmai küszöböt elérő nemzetközi értékelést kaptak, de forrás hiányában nem nyertek támogatást.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője Forrás: NKFI Hivatal/Posztós János

Tudjuk azt is, hogy a vállalkozások nagy része nem végez önálló kutatás-fejlesztési tevékenységet, de fontos, hogy ők is felismerjék az innovatív megoldások alkalmazásának értékét.

Ezért jelenik meg hamarosan egy olyan pályázati felhívás, ami nem a vállalkozások saját, önálló innovációs tevékenységét, hanem az innovatív technológiák vagy eljárások alkalmazását ösztönzi.

Így a pályázó vállalkozások olyan új eszközök beszerzéséhez, innovatív megoldások bevezetéséhez nyerhetnek finanszírozást, amelyeket nem maguk fejlesztettek, korábban nem használtak, ugyanakkor cégük teljesítményét jelentősen javíthatják az innovatív megoldás bevezetésével, mivel az új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás létrejöttét eredményezheti.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) meghirdetni tervezett konstrukció keretösszege várhatóan 17 milliárd forint lesz, amiből a közép-magyarországi régión kívüli mikro-, kis- és középvállalkozások nyerhetnek majd el 50 százalékos mértékű, 5-25 millió forint összegű támogatást.

Van-e elég jó projekt Magyarországon, amely a Horizont 2020 programban is versenyképes?

Igen, számos jó projektterv készül, de sajnos nagy a túljelentkezés a rendelkezésre álló forrásra, ezért egyelőre alacsony, hat-nyolc százalékos a hazai pályázók sikeraránya.

A 2014-ben indult Horizont 2020 programban 552 alkalommal támogatott, összesen 245 magyar szervezet 52 milliárd forint támogatást nyert el.

Ebből az állami és magántulajdonú vállalkozások által elnyert összeg 17 milliárd forint, melyből kkv eszköz pályázat 6 milliárd forintos szeletet képvisel.

Az is mutatja, hogy a hazai kutatói közösség fel tud mutatni versenyképes projekteket, hogy a Horizont 2020 keretprogramjának legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a Teaming kutatási kiválósági programban két magyar projekt is bekerült a tíz nyertes közé. A két projekt közül az egyik, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének vezetésével elinduló EPIC projekt célja épp egy olyan kiválósági központ létrehozása, amely a kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén érhet el számottevő eredményeket.

Milyen a hazai vállalkozások együttműködése az egyetemekkel, kutatóintézetekkel?

Azért is fontos az ilyen típusú együttműködés ösztönzése, mert

gyakran találkozom olyan a valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztési törekvésekkel, amelyek mellől hiányzik a kutatási bázis, és az is előfordul, hogy egy-egy zseniális kutatói ötletből azért nem születik új termék, mert hiányzott az „ipari szem", amelyik meglátja benne a fejlesztési potenciált.

A KFI célú versenypályázatok rendszerében a tudomány és az ipar szereplőinek összefogására építő konstrukció például a felsőoktatási-ipari kutatásfejlesztési együttműködési központok támogatása.
Ennek keretében, nyolc több éve eredményesen együttműködő ipari-egyetemi konzorciumi partner jutott támogatáshoz kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője Forrás: NKFI Hivatal/Posztós János

Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben (GINOP 2.3.4.), míg az NKFI Alapból három közép-magyarországi,

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.

A kis- és közepes vállalkozásokat emellett az NKFI Hivatal inkubátorházak pályázati finanszírozásával ösztönzi, ahol induló üzleti kezdeményezések kapnak fejlesztést, támogatást. Az NKFI Hivatal koordinációjában összesen 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre az inkubátorok országos hálózatának építésére.

A V4 tagországok között van-e együttműködés innovációs projektek terén? A magyar cégek hogyan kapcsolódhatnak be ezekbe?

Igen, éppen a napokban tartottunk a V4 országok szervezeteinek részvételével nemzetközi workshopot az Ipar 4.0, a gyártástechnológia területén, amelynek célja a finanszírozási és hálózatépítési lehetőségek bemutatása, valamint lehetőség biztosítása a kapcsolatépítésre a V4 országok vállalkozásai, kutatóintézetei körében. A találkozón összesen mintegy 150 résztvevő jelent meg, hozzávetőlegesen félszáz cég, valamint nemzeti technológiai platformok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, minisztériumok, egyetemek képviselői.

Kikhez fordulhatnak a vállalkozások, ha kérdésük van a pályázati felhívásokkal kapcsolatban?

Az NKFI Hivatal munkatársai várják a kérdéseket, mert a Horizont 2020 programhoz kapcsolódóan. Így az érdeklődők minden témában kaphatnak felvilágosítást telefonon, személyes konzultáció keretében, illetve tájékozódhatnak a hivatal által szervezett rendezvényeken. Ugyanígy

a hivatal keretein belül működik az EUREKA-EUROSTARS Iroda is, amely ezen programokhoz kapcsolódóan nyújt személyre szabott támogatást a pályázók számára.

Hazai szinten is működnek olyan erős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező szakmai platformok (Industry 4.0 Platform, Manufuture Európai Technológiai Platform), melyek segítik a tagjaikat a nemzetközi szerepvállalásban.