Korábban már megírtuk, hogyan végzi a londoni csatornarendszerben kialakult zsírhegy egy része, miután a szakemberek megszabadították attól a hálózatot. A rekordnagyságú zsírdugóban mindent találtak, ami csak leérkezhetett a vízöblítéses toalettekből, és sok olyat is – pelenkák, higiéniai eszközök –, amelyeknek nem kellett volna odakerülniük.
A képződményből most bio-üzemanyagot állítanak elő.
Hála azonban más kezdeményezéseknek, az emberi test termelte salakanyagok hasznosítása akár rendszerszintűvé is válhat a világ azon fejlődő régióiban, ahol az infrastruktúra hiánya akár a tisztavíz-készleteket is veszélyeztetheti, és ahol – jellemzően – egyáltalán nem biztosított az ott élők energiaellátása.
A University of the West of England kutatói kompakt, kisméretű energiatermelőt fejlesztettek ki, derül ki a BBC beszámolójából. Ez önmagában még nem különleges, igazán figyelemreméltóvá azt teszi, hogy az erőmű mikrobiológiai cellákra épül. Az ezekbe telepített
baktériumok képesek arra, hogy a vizeletből energiát állítsanak elő,
méghozzá olyan mértékben, amely elegendő egy pici helység megvilágítására, vagy egy kisebb elektronikai eszköz meghajtására.
Az eljárásban résztvevő baktériumok a tengeri hajók és az olajfúró tornyok szerkezeteinek víz alatti részein telepednek meg. Elektródaként viselkednek oly módon, hogy a vizeletben lévő szerves anyagokkal kölcsönhatásba lépnek, és ezzel elektronok mozgását idézik elő – vagyis áramot termelnek.
Ez a technológia nem csak tisztábbá teszi a szennyvizet, hanem szól a szennyvízkezelés módjáról is, és egyúttal energiatermelésről is"
– mondja Ioannis Ieropoulos, aki a kutatócsoport vezető professzora az egyetemen, egyúttal a Bristol Bioenergy Centre nevű vállalkozás igazgatója is.
A cég nem csak kísérletként mutatta be projektjét.
Vizeletből nyert energiával töltöttek fel egy okostelefont,
igaz, 64 óra alatt, mert a rendszer jelenleg kisebb feszültséget hoz létre, mint amennyire hagyományos módon a telefonoknak szükségük van. De a kutatók optimisták, és úgy vélik, most hogy az elv működése bizonyított, az eljárás fejleszthető.
A vállalat egy másik sikeres projektjét egy fejlődő államban, Ugandában valósította meg. Egy lányiskola különálló, picike illemhelyének világítását oldották meg baktériumos rendszerükkel. De ugyanezt a módszert alkalmazták arra is, hogy az iskolaépülettől a vécéig vezető útszakasz éjjelre világítást kapjon.
A Bill Gates és felesége létrehozta alapítvány is támogatja azoknak a kutatóknak a munkáját, akik az emberi test termelte másik jellegzetes melléktermék hasznosításának módjait keresik, és akikkel az imént említett egyetem munkatársai is szorosan együttműködnek. Az első eredmények biztatók: a székletes iszap felhasználásával
a mikrobák sokkal több energiát állítottak elő,
mint vizeletből.
A kutatók tudják, elsőre minimum furcsának tűnik a tiszta energiával összefüggésében az emberek és más élőlények termelte, a kulturális beidegződések alapján elutasított és főként gusztustalannak tartott dologról beszélni. Ugyanakkor azt mondják, a tapasztalatok alapján ez egyre inkább megkerülhetetlen, hiszen a világ számos pontján egyáltalán nincs megoldva ezek kezelése.
Britsolban a Wessex Water nevű vállalat helyezett üzembe egy biogáz erőművet, amely 56 millió tonna biometán előállítására képes naponta. Egy japán egyetemen készült tanulmány szerint pedig, ha valamennyi, emberből kikerülő salakanyagot biogázzá alakítanánk, azzal
138 millió háztartást lehetne ellátni elektromossággal.
A világ népességének jelentős hányadát érintő kérdések
Nem csak energetikai és a jövőbe mutató technológiai eljárások kérdése az, mi történik a szennyvízzel, hasznosítható-e nagyobb arányban a baktériumos eljáráshoz hasonló, különleges megoldásokkal. Világszerte 2,5 milliárd ember él olyan körülmények között, ahol nem biztosított a biztonságos és higiénikus szennyvízkezelés. 1,2 milliárd embernek pedig nincs hozzáférése központi, elektromos ellátórendszerhez. Számuka a környzetbarát energiához való közvetlen hozzájutás illetve annak önálló kinyerése lehet a megoldás.Közismert, hogy míg a globális világ egyik részén élelmiszer-felesleg kerül a kukába, a másik részén nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék az ott élőknek. Ha erre a problémára nem is adnak megoldást, de az ételhulladék hasznosításában fontos szerepet játszhatnak a fekete katonalegyek.
A dél-afrikai székhelyű AgriProtein ezeknek a legyeknek a lárváival borítja be az ételhulladékot.
A lárvák rendkívül gazdag forrásai a proteinnek, kalciumnak és az élő szervezetek számára fontos zsíroknak. Az ételmaradékot a lárvákkal összedolgozva és préselve, kiváló öko-takarmány nyerhető abból állatok számára.
Egy másik dél-afrikai cég azonban ennél is tovább megy, és a lárvákat az emberi ürülék kezelésére veti be. Az ország egyik tartományában kísérleti jelleggel felállítottak egy hasznosítót, ahová a környék 80 ezer háztartásából érkezik az, amit a vécén lehúznak. A lárvákkal az üzemben beterített matériát 13 nap alatt dolgozzák fel, és a
masszából hetente 940 liter bioolajat nyernek ki, amit üzemanyagként értékesítenek.
A The BioCycle-nél azt mondják, ezzel még nem is értek el lehetőségeik végére.
Megpróbálunk megoldást találni a globális problémát jelentő veszélyes hulladékokra is. De mostani megoldásunkat alkalmazhatjuk az állattrágya felhasználására, vagy a húsfeldolgozó üzemek hulladékának hasznosítására is"
– mondja Marc Lewis, a cég ügyvezetője.
A vállalat úgy látja, az így kinyert olaj – magas laurintartalma miatt – nem csak üzemanyagként, hanem kozmetikai termékek összetevőjeként is hasznosítható. Így az általában igen kellemetlennek tartott szerves és emberi test termelte hulladék feldolgozásával, valójában a tisztább jövő irányába lehet lépéseket tenni, akár globális viszonylatban is.