Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát és a kriptovaluták kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a terjedő ismertségük mellett a szakmai közvéleményben jelentős különbségek mutatkoznak a digitális valuták megítélésével kapcsolatban, a nagyon szkeptikus álláspontoktól kezdve a pénzügyi rendszert gyökereiben átalakító véleményekig.
Palotai rávilágított, hogy a technológia sajátosságai miatt nehéz a szabályozásuk, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni megismerésükre és hatásaik elemzésére.
Lehmann Kristóf, az MNB Tanszék vezetője nyitóbeszédében a jegybanki digitális pénzek lehetséges formáit mutatta be azok alkalmazási céljai és technológiai kivitelezésük szempontjából. A jegybank által kibocsátott digitális pénzeken belül négy különböző típus alakítható ki. A nemzetközi gyakorlatra rátérve Lehmann Kristóf felhívta a figyelmet a jegybankok óvatosságára az alkalmazás tekintetében. A mai gyakorlatban általánosan használt jegybanki elektronikus pénz mindössze a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett tartalékainak elszámolására szolgál. Megjegyezte a jegybanki elektronikus pénzek kapcsán, hogy
az új blokklánc alapú technikai megoldások gyakorlati alkalmazását a jegybankok eddig elkerülték, noha több jegybank vizsgálja azok lehetőségeit.
Technológiai szempontból a jegybankok is képesek a bitcoin technológiai megvalósításához hasonló elektronikus pénz megteremtésére, de az ilyen megoldások, mint például az USA-ban a Fedcoin vagy svéd e-korona egyelőre elméleti tervekben szerepel csupán.
Az esemény fő előadását Michael Kumhof, a Bank of England (angol jegybank) szenior kutatási szakértője és a Ledger című virtuális valutákról szóló nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja kezdte. Kumhof arról beszélt, hogy milyen közgazdasági előnyei lehetnek egy jegybank által nyújtott mindenki számára hozzáférhető, digitális formában elérhető jegybankpénznek. Kumhof elméleti keretében a modellezési eredmények alapján az előnyök jelentősek lehetnek, becslése szerint a kibocsátás akár 3 százalékkal is nőhet nemzetgazdasági szinten.
Kumhof előadását Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrák igazgatója követte, aki bemutatta, hogy a pénz milyen fejlődésen ment keresztül az árupénzektől, a modern időkig.
Bartha rámutatott arra, hogy ma már technológiailag megvalósítható, hogy egy jegybank több millió vagy akár még sokkal több számlát kezeljen, így a digitális jegybankpénz megvalósítása technikai értelemben megvalósítható. Ugyanakkor hosszan részletezte, hogy a jegybankok a technikai lehetőségek mellett miért óvatosak. A digitális jegybankpénz kezeléséhez a jegybanknak minden ügyfél számára számlát kellene vezetnie, az azzal járó valamennyi – jelenleg a bankok által végzett – szolgáltatást (fióki ügyfélszolgálat, call center, internetbank) kiépítve, s meg kellene felelnie azoknak az előírásoknak is (valós idejű tranzakciókezelés, ügyfél-azonosítás stb.), amelyeket ma szabályként ír elő a kereskedelmi bankoknak. Emellett a kiberkockázat fokozottabban jelentkezne, ráadásul a centralizált pénzforgalmi számlavezetés a bankok közti innovációs versenyt is alaposan szűkítené, ami az ügyfelek érdekével ellentétes lehet.
Szó lehet persze a bankokhoz való kiszervezésről, ám ezt jogilag nehéz megoldani, hiszen ez esetben a bank ügynök lenne, de a felelősség a jegybanké maradna.
Szabó Gergely, az MNB közgazdasági kutatási szakértője bemutatta, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése, akár a jelenlegi pénzügyi rendszert is teljesen átformálhatná. Ebben az esetben ugyanis a bankrendszer nem fog tudni a hitelezésen keresztül pénzt teremteni.
Emiatt a jegybank „kénytelen" előlépni pénzteremtéssel a gazdaság beolajozásához.
A teljes átalakulás ugyanakkor nem szükséges feltétele a digitális jegybankpénz bevezetésének, mivel a szélsőségtől eltérő alkalmazás esetén a jegybank nem veszi át az összes betétest a bankoktól, így jóval kisebb változás lenne az eredmény.
Míg a kora délelőtti előadásokban a digitális jegybankpénzekről esett szó, addig délután a bitcoin és altcoinok kerültek a középpontba.
Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója és tulajdonosa mutatta be a bitcoin mögött álló technológiákat. Rámutatott arra, hogy bár az technológia egyes elemei már rendelkezésre álltak korábban is, a bitcoin zsenialitása abban áll, hogy ezeket a különböző eljárásokat (megosztott főkönyv, blokklánc és kapcsolódó titkosítási eljárások), a gyakorlatban alkalmazható rendszerbe rakta össze.
Példaként az Apple-t hozta fel: voltak más területen érintőképernyőkhöz hasonló technológiák, volt kicsi, de mégis nagy teljesítményű hardver, hűtő, de ezeket senki nem rakta úgy össze egy kompakt rendszerbe, hogy az egy alkalmazható, sokak által szerethető számítógéppé váljon.
Kuthy szerint a pénzek nyilvántartása csak egy szűk terület, maga a technológia, ami a bitcoin-t működteti, túlmutat a kriptopénzeken, számos felhasználási területe lehetséges és óriási jövő előtt áll.
Ken Lo, az ANX International, több mint 50 országból, egymillió feletti felhasználót számláló, hongkongi Bitcoin tőzsde vezérigazgatója és tulajdonosa a rendkívül megemelkedett vevői érdeklődésre mutatott rá.
A virtuális pénzek mellett, nagy lehetőséget lát az ICO-kban (initial coin offering), amelyek a finanszírozás alternatívájaként léphetnek elő. Ken Lo szerint az ICO-kkal lehetséges egy globális befektetői, érdeklődői kört megcélozni és egyszerűen pénzt bevonni bármilyen projektre. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy
érdemes rendkívül óvatosnak lenni, hiszen semmi nem garantálja, hogy egy ICO keretében megvalósuló tőkebevonás mögött ténylegesen értelmes projektötlet van, illetve, hogy az sikerrel kerül megvalósításra.
A bitcoin és altcoinokkal kapcsolatos kedélyeket Michal Vodrazka, a cseh jegybank pénzforgalmi igazgatója hűtötte le valamelyest, aki ismertette a cseh szabályozói álláspontot. Rámutatott arra, hogy Csehországban egy kisebb közösség nagyon lelkes a bitcoin iránt, van olyan étterem, ahol kizárólag bitcoinnal lehet fizetni. Bár pénzmosással kapcsolatos visszaélések miatt a felügyelet fokozottan figyeli a bitcoinnal kapcsolatos tevékenységeket,
a pénzügyi szabályozók nem tekintik azt pénzügyi eszköznek, ezért egyelőre várakozó állásponton vannak,
és csupán annyit tesznek, hogy felhívják a figyelmet annak kockázataira – remélve, hogy a fellendülés magától lecseng.
