Vásárláskor azonnal megkapjuk a kiválasztott árucikket. Nincs ez így, ha egy vállalkozás külföldi partnerekkel üzletel; a késleltetett tranzakció miatt az árfolyamváltozással is kalkulálnia kell a cégnek. Az árfolyam ingadozását nem szabad félvállról venni, hiszen akár tetemes üzleti veszteség is érheti a kereskedő céget.
A devizapiaci ügyletek jobbára 30, 90, 180 napos értéknapot jelölnek ki, de akár több évet is felölelhet ez az időszak. A veszteségek elkerülése érdekében sok cégnél bevett gyakorlat, hogy a pénzintézetekkel határidős, azaz forward ügyletben állapodnak meg. Így a vállalatok ugyan megvédik magukat a veszteségtől, de lemondanak az esetleges nyereségről is.
Mindig célszerű ezért mérlegelni, hogy a fedezet a teljes megkötött üzletre vagy csak egy részére vonatkozzon-e.
Közép-Európa legnagyobb átutalási intézménye, az idén 20 éves Akcenta CZ legfrissebb kutatásából az derül ki, hogy azon cégek jelentős része, akik védekeznek az árfolyamkockázatból adódó veszteségek ellen azért döntöttek az ilyen típusú szolgáltatások igénybe vétele mellett, mert már érte őket pénzügyi veszteség.
A megkérdezett vállalatok 46 százaléka semmilyen formában nem védekezik a kockázatokkal szemben, 61 százalékuk a következő évben sem tervezi az erre irányuló pénzügyi szolgáltatások alkalmazását. Egyelőre kevesen vannak azok (mindössze 12%), akik szerint az árfolyamkockázatok szinte teljes mértékben megszüntethetőek. A cégvezetők közel fele szerint azonban bizonyos mértékig korlátozható az árfolyamkockázat.
Pedig az árfolyam-biztosíték eszközei egyszerű megoldással szolgálnak, mellyel az árfolyamkockázatot lényegében meg lehet szüntetni.