A pénzügyi piaci szereplők és az amerikai társadalom egy része már Donald Trump megválasztása óta várja a beígért adóreformot, amely nagyjából 1500 milliárd dolláros adócsökkentéssel járna. Noha sokan gondolhatják, hogy az alacsonyabb adók a társadalmi boldogságérzetet is megnöveli, egy idei kutatás szerint a kettő között nincs érdemi összefüggés. Mi több, a legboldogabb országok közül egyik sem az alacsony lakossági adóterheiről híres – írja a CNBC.
Az ENSZ jelentése szerint 2017-ben az alábbi 10 ország társadalma minősült – sorrendben – a legboldogabbnak: Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Finnország, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, valamint Svédország.
A jelentés egyik társszerzője, Jeffrey Sachs korábban úgy nyilatkozott,
a boldogságérzet elsődlegesen az erős szociális alapokon nyugszik.
Ha pedig egy ország prioritásként kezeli a társadalmi bizalmat, illetve az egészséges életet, akkor ott az általános megelégedettség szintje is magasabb – tette hozzá a szakértő.
Mindeközben a top 3 legboldogabb ország (Norvégia, Dánia és Izland) az OECD országok közül a legmagasabb adókulcsokkal működik – a GDP arányában vizsgált teljes adóbevétel tekintetében. Ezzel párhuzamosan viszont
ezekben az államokban az adózó lakosság széles körben élvezheti a magas szintű szociális előnyöket a befizetésekért cserébe.
Ahogy Sachs is kiemeli, ezekben az országokban az univerzális egészségügyi ellátás, az oktatáshoz való hozzáférés, valamit a támogatott szülési szabadság mind olyan tényezők, melyek hozzájárulnak az „erős szociális alapokhoz".
Következésképpen úgy tűnik, a lakosság boldogságérzete elsősorban nem azon múlik, mennyi adót kell fizetnie, hanem azon, mit kap az adóért cserébe az államtól. Sachs hangsúlyozta, ezek a társadalmak azért boldogok, mert amellett, hogy jól teljesít a gazdaság, ez kiegészül magas egyenlőségi mutatókkal, illetve erős társadalmi és politikai bizalommal. A hosszú fizetett szabadságok mellett pedig a lakosság meg van elégedve az állami szolgáltatásokkal a befizetéseiért cserébe.
Az már csak hab a tortán, hogy
ezek az országok egyúttal erősen környezettudatosak,
és igyekeznek elérni a zéró károsanyag-kibocsátási szintet – tette hozzá a szakértő.
Ha 2014-ig megnézzük a GDP arányos, egy főre eső teljes adóbevételeket, akkor az látszik, hogy Norvégia a 35 ország közül a második, míg Dánia a harmadik, Izland pedig a kilencedik. Az első helyen egyébként magasan Luxemburg áll az OECD adatai szerint.
A top 10-es boldogságlista országai közül mindegyikben magasabb volt az egy főre eső adófizetés, mint a 2014-es átlag
(14 916 dollár), kivéve egy országot, Új-Zélandot, amely 14 327 dollárral alig maradt el az átlagtól. Új-Zéland egyébként hasonló számot mutatott fel, mint az Egyesült Államok (14 115 dollár).
Az USA-val ellentétben azonban Új-Zélandon igen erős jóléti intézkedések támogatják a lakosságot, az általános egészségügytől a 18 hetes támogatott szülési szabadságig, valamint a kisgyerekekkel rendelkező családok állami támogatásáig – figyelmeztet az elemzés. Az Egyesült Államok a 14. helyet érte el a boldogságlistán, jelentősen elmaradva északi szomszédja, Kanada mögött.