A közjegyzők 1992. január 1-je óta végzik tevékenységüket nem állami alkalmazottként, de az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként, független és pártatlan hatóságként. Az elmúlt 25 évben folyamatosan bővült a közjegyzők hatásköre, éves ügyszámuk 330 ezerről mára 1,7 millióra nőtt, a hatáskörükbe tartozó eljárások száma pedig a kezdeti 6-ról 22-re emelkedett.
A klasszikus közjegyzői tevékenységek – hagyatéki eljárás, okirat-szerkesztési eljárás – mellé több, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás – fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése – került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét.
Az egymillió forint alatti lejárt pénzkövetelések érvényesítése esetén ma már főszabály szerint közjegyzőhöz kell fordulni, 2010 óta pedig a közjegyzői okirat, valamint közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás alapján közvetlen bírósági végrehajtás indítható az eljáró közjegyzőnél.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint azzal, hogy a bíróságok szerepkörét több esetben a közjegyzők vették át, az érintett eljárások egyszerűbbek, gyorsabbak és hatékonyabbak lettek. A közjegyzők mára évente közel egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat.
Januártól a bíróságok mellett vagyonjogi ügyekben már a közjegyzők előtt is lehet egyezséget kötni, ha a feleknek jogvitájuk van, de meg akarnak egyezni. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú lesz, így ha azt valamelyik fél nem tartja be, vele szemben akár közvetlen bírósági végrehajtásnak is helye lehet. Minthogy a közjegyzői irodák behálózzák az egész országot – nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda – az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása egyszerűen hozzáférhetővé teszi az egyezségi eljárást mindenki számára.