Mindez azért fontos, mert a 21. századi, tudás alapú gazdaság és társadalom korszakában a szakmai jövőképeket, továbbá a munkaerőigényt és a tőlük elvárható tudásszintet egyedül a munkaadói szövetségek tudják megfogalmazni.
A szakképzés problémái közül példaként említette lemorzsolódást, a pályaelhagyók magas számát (az OKJ-s képzésbe beérkező 100 tanulóból csupán 18-an helyezkednek el), ebben a tekintetben Magyarország Európában listavezető. Ez nem azt jelenti szerinte, hogy rossz a képzés, a problémák a képzésbe bekerülésnél és a képzésben résztvevők motivációival vannak.
Ezen a megfelelő pályaorientációval, pályaválasztási tanácsadással, továbbá a szakképzésbe kerülők kiválasztásánál az úgynevezett maradék-elv felszámolásával lehet javítani.
A munkaerőhiányt kezelni kell, ugyanis ez a jelenség már akadályozza az ország fejlődését - mondta. Le kell lassítani vagy meg kell állítani a külföldre irányuló munkavállalási célú kivándorlást, béremelésre, azon belül a nettó bérek emelésére, valamint a magyar kis- és közepes vállalkozások erősödése érdekében az eddigieknél nagyobb munkaadói járulékcsökkentésre van szükség. Ezt azzal indokolta, hogy a munkaadói terhek eddigi csökkentése érdemben nem javított a vállalkozások helyzetén.
A kkv szektor foglalkoztatja nagy többségben a magyar munkavállalókat, egy részük azonban a mindennapi létért küzd, ha az állam nem tud segíteni ennek a munkaadói rétegnek, akkor nem lesz érdemi elmozdulás az ország gazdasági teljesítményében - közölte a szövetség alelnöke.