A hozamszegény környezet a jelek szerint tartósan fennmarad. „Bár a világgazdasági előrejelzések pozitívak, abban szinte mindenki egyetért, hogy az előttünk álló fellendülés felülről korlátos, az infláció hosszú ideig a historikus átlagok alatt marad, ennek megfelelően a várható jegybanki szigorítások mértéke is korlátozott lesz, vagyis
nem lehet számítani a kamatok és a kötvényhozamok látványos emelkedésére"
– mondta Bastien Drut, az Amundi kötvény- és FX-stratégája. Ilyen körülmények között az alapkezelőnek nem marad más lehetősége, mint hogy eszközök széles tárházának bevonásával és a befektetések aktív menedzselésével találja meg a megtakarítók számára a hozamot, és csökkentse a lefelé irányuló kockázatokat.
De hol lehet mostanában az a növekedés, ami egy ilyen aktívan kezelt portfólió reálhozamát biztosítja? Nos, az Amundi stratégái szerint alapvetően Európában és a feltörekvő piacokon kell keresni a megfelelő befektetéseket. Az Egyesült Államokban a növekedés közelíti a potenciális GDP mértékét, azaz jobb aligha lesz már, igaz viszont, hogy a recesszió esélye is pici, hiszen sem a túlkereslet, sem az őrült beruházási láz jelei nem mutatkoznak.
A feltörekvő piacokat a közelmúltban nagyban segítették a külső hatások: a pénzmennyiség növekedése, a dollár gyengesége és a viszonylag stabil kínai kereslet. A közeljövő ezzel szemben már kockázatosabbnak tűnik, ahogy ezek a hatások erodálódnak, de
középtávon még mindig van potenciál a feltörekvő piacokban.
Európában ezzel szemben lassan bontakozott ki a kilábalás, most azonban úgy fest, hogy átjárja az egész Uniót, és az euró erősödése ellenére is jók a makrogazdasági indikátorok.
Miközben az Egyesült Államok részvénypiacai a túlárazottság jegyeit mutatják, Európában még mindig alacsonynak tűnnek a részvényárfolyamok. Az Egyesült Államokban az átlagos P/E érték 24,5, Európában viszont alulról súrolja a 20-at, azaz 19 százalékkal alacsonyabb. Hasonlóképen a 10 éves átlagos nyereségből számított, inflációval korrigált P/E mutató az USA-ban 27, míg Európában ennél 38 százalékkal alacsonyabb, 17 körüli. Tovább csökkenti az amerikai részvények vonzerejét, hogy amíg a Fed tolta a pénzt a gazdaságba, addig mérlegfőösszege látványosan együtt mozgott a részvényárfolyamokkal, ám azok azóta is szárnyalnak, hogy a Fed leállt a pénznyomtatással, ez pedig buborék kialakulását sejteti az elemzők számára.
Ha Közép- és Kelet-Európát vesszük górcső alá, a nemrégiben lezajlott kötvény- és részvényralit is figyelembe véve még mindig sok vonzó befektetési célpontot látunk. „A közép- és kelet-európai térség az európai és a fejlődő piaci lét előnyeit egyaránt élvezi:
a régió gazdaságainak ciklikus pozícióját kedvezően érinti a nyugat-európai fellendülés, miközben a közép- és hosszú távú növekedési lehetőségeket jelentős felzárkózási potenciál is erősíti.
A közép- és kelet-európai kötvények és részvények nemrégiben történt felértékelődése ellenére továbbra is látunk jó befektetési lehetőségeket a térségben, különösen a részvénypiacokon, de a papírok kiválasztása során nagyon körültekintőnek kell lennünk" – fejtette ki Forián-Szabó Gergely, az Amundi budapesti befektetési vezetője. Az MNB viszonylag „galamblelkű", és piacbefolyásoló megközelítése azt vetíti előre, hogy az alacsony forintkamatok fennmaradhatnak a következő években. A tartósan nyomott kamatkörnyezet arra ösztönzi a befektetőket, hogy a magasabb hozam lehetőségét kínáló befektetések felé forduljanak.