Jön a nyitott bankolás

November 13-án kihirdették azt a törvénycsomagot, ami a pénzforgalmi szolgáltatásokat megreformáló uniós irányelv, a PSD2 rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz: megkezdődik a nyitott bankolás korszaka, a pénzintézeteknek pedig változtatniuk kell többek között az online átutaláshoz, a számlalekérdezéshez és a bankkártyahasználathoz kapcsolódó biztonsági előírásokon.

Az új szabályozással az egész európai bankrendszer alapjaiban fog megváltozni. A legnagyobb változás a nyitott bankolás lehetőségének megteremtése. Ez elsősorban azt célozza, hogy az ügyfelek ezentúl ne kizárólag az egyes számlavezető bankok, hanem különböző fintech cégek közreműködésével is kezdeményezhessenek tranzakciókat bármely bankjuknál, és férhessenek hozzá a különböző pénzintézeteknél vezetett számlainformációjukhoz.

A jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak, a nyitott bankolás megteremtéséhez nagyon komoly technikai fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. Erre a most kihirdetett törvénycsomag alapján bő egy év haladékot kaptak. 2018. januárjától csak a leginnovatívabb bankok ügyfelei tudják igénybe venni majd az új számla-aggregátor és fizetés-kezdeményezési szolgáltatásokat

Ez azt jelenti, hogy az új, például mobilapplikációkon keresztül elérhető alkalmazások használatának lehetősége, amelyek által az ügyfelek különböző bankoknál vezetett számláikról egységes felületen lesznek képesek tranzakciókat kezdeményezni és számlainformációjukat lekérdezni, egyelőre az egyes számlavezetők technikai, üzleti és jogi felkészültségétől függ.

A bankok 2019. január 1-jétől lesznek kötelesek az informatikai rendszerüket megnyitni az ilyen újfajta szolgáltatásokat nyújtó külső szolgáltatók, fintech cégek előtt.

A kártya sem kell már Forrás: Thinkstock

Az új típusú szolgáltatók kötelesek lesznek az újonnan kidolgozott engedélyezési és bejelentési eljárásokat lefolytatni, ezt követően pedig lehetőségük lesz az egyelőre önkéntesen kinyíló banki kapukon bemenni - mondta Mérth Balázs, a Deloitte Tanácsadási üzletágának vezetője. Az új szabályozás másik, valamennyi online és kártyás tranzakciót érintő átfogó változása az, hogy a szolgáltatóknak a csalások megelőzése és megakadályozása érdekében a korábbiaknál sokkal komolyabb biztonsági előírásokat erős ügyfél-hitelesítés kell majd alkalmazniuk - tette hozzá Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.

Az említett biztonsági előírásokat, többek között az erős ügyfél-hitelesítés részletszabályait csak 2019-től lesz azokat kötelező alkalmazni. Amiben azonban már 2018 januárjától jól érzékelhető változást hoz az új szabályozás, az a bankok fokozott felelőssége.

Ezentúl a bankkártya elvesztése vagy jogosulatlan számlahozzáférés esetén a banknak az ügyfél teljes kárát meg kell térítenie, ha nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést a tranzakciónál.

Egyelőre ilyenkor csak 45 ezer forint felett köteles a bank viselni az ügyfél kárát. További változás, hogy az ajándékkártyák, pontgyűjtő kártyák, üzemanyagkártyák kibocsátóinak ezentúl be kell jelenteni az MNB-nek, ha az említett kártyahasználatokból eredő forgalmuk egy év alatt meghaladta a 300 millió forintot. Ebben az esetben pénzforgalmi szolgáltatássá minősíthető az adott szolgáltatás. A távközlési szolgáltatóknál a különböző zene- és tartalom-letöltések, telefonegyenleg terhére vásárolt egyéb szolgáltatások legmagasabb összege 2018 januárjától egyenként 1500 forint lehet, előfizetőnként pedig havonta legfeljebb 90 ezer forint.