A felmérésben résztvevő országok közül Magyarországon a bankok és a kölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltatók megítélése hasonló volt. Mindkét kategóriában 40 százalék körül volt azok aránya, akik kifejezetten megbízhatónak tartják a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat; a megkérdezettek közül idén 10 százalékkal többen nyilatkoztak pozitívan a szektor szolgáltatóiról, mint tavaly. A magyar válaszadók mindössze 2 százaléka nem elégedett a szolgáltatók tájékoztatóival a várható költségekről, ami kedvezőbb érték az európai átlagnál (3%).
Tavaly a magyar válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten egyszerű kölcsönhöz jutnia, ez a szám 2017-re már elérte a 29 százalékot, s közelebb kerülve az európai átlaghoz (41%).
Magyarországon a megkérdezettek 84 százaléka szerint a gyorskölcsönöket nyújtó cégek fontos társadalmi szerepet töltenek be, míg az európaiak átlagosan 74 százaléka gondolta ezt.
A kölcsönfelvétel céljai közül az első négy helyen a magyar és az európai háztartásokban ugyanazok az okok állnak: nem várt kiadások, lakásfelújítással kapcsolatos költségek, adósságrendezés, illetve gépjármű vásárlás.
Váratlan kiadások esetén Magyarországon a megkérdezettek fele fordulna kölcsönnyújtásra szakosodott pénzügyi szolgáltatókhoz,
26 százalék családtól és barátoktól kérne segítséget, 12 százalék kifejezetten banki kölcsönt venne fel, 10 százalék pedig a megtakarításaiból fedezné ezeket a költségeket.
A kutatás Magyarországon és Mexikóban is vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire éreznék hasznosnak, ha bővíthetnék pénzügyi ismereteiket. Magyarországon a válaszadók 44 százaléka venne szívesen ilyen segítséget, és mindössze 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez nem segítené őket a háztartásgazdálkodásban. Hazánkban a kutatás szerint az internet (81%), a család és a barátok (51%), illetve a televízióműsorok (50%) azok a tájékozódási pontok, ahonnan az emberek a legtöbbet segítséget várják a pénzügyi kérdések eldöntéséhez.