Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az olaj ára két éves csúcson áll, amelynek elsősorban nem gazdasági, hanem politikai okai vannak. Ahogy korábban az Origo is megírta, legalább 11 szaúdi herceget, négy tárcavezetőt és
mintegy 30 minisztert vettek őrizetbe a hétvégén az arab országban.
Érdekesség, hogy a puccs első lépéseként lezárták a rijádi repülőtér magángépeknek fenntartott részét, nehogy az érintettek megneszeljenek valamit és még idő előtt elrepüljenek. Ezután a korrupciós ügyben érintetteket összeszedték, majd a szaúdi főváros ötcsillagos Ritz Carlton hoteljében szállásolták el.
Az őrizetbe vett emberek között van az ország egyik leggazdagabb embere, Al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd herceg is, aki az uralkodóház egyik legismertebb arca külföldön, ráadásul rengeteg befektetése is van prominens cégekben.
Al-Valíd letartóztatása épp emiatt a befektetőket is sokkolta, olyan vállalatokban van jelentős részesedése,
mint a Twitter, az Apple, a Citigroup vagy a Time Warner.
Nem ő az egyetlen meglepő név a listán, elfogták például Ibrahim al-Assaf volt pénzügyminisztert, aki ráadásul igazgatósági tagja az állami olajvállalatnak, a Saudi Aramcónak is.
A lépést az ország új korrupcióellenes bizottsága vezényelte le, amelynek vezetője
Mohamed bin Szalmán herceg.
Az akció mögött azok ellenére is a trónörököst sejtik, hogy az intézkedéseket papíron az uralkodó, Szalmán bin Abdel-Azíz király hozta meg.
Nagy port kavart a Szalmán herceg kinevezése
Idén nyáron sokan meglepődtek azon, hogy a szaúdi király úgy döntött, hogy megfosztja az örökösi tisztségétől 57 éves unokaöccsét, és helyette 31 éves fiát nevezte ki a korona első számú várományosának. Mohamed bin Nájefet emellett belügyminiszteri teljhatalmától is megfosztotta és a tárca éléről is menesztette.A Financial Times szakértői szerint ez egy nagy horderejű támadás volt az ország elitjének azon része ellen, amely beleragadt a régi tipusú, konzervatív látásmódba. Bár a pontos motivációk nem ismertek, de az egyértelmű, hogy Szalmán hercegnek szilárd elképzelései vannak arról, hogy milyen irányba kellene haladnia az országnak,
és a mostani akcióval egyértelművé tette, hogy ezt az akaratát képes is végigvinni.
A változások legnagyobb hajtóereje az olaj. Szaúd-Arábia gazdasága óriási mértékben támaszkodik a fekete aranyra, amint ez a lehetőség kiapad, előbb-utóbb komoly bajba kerülhet az ország.
Ezt a hosszútávú problémát ismerték fel többen is, amely miatt lassú,
de ugyanakkor tudatos módon elkezdték diverzifikálni az ország gazdaságát.
Bár az olajkészletek eltűnése még nagyon távoli, viszont a nyersanyag világpiaci árfolyamának 2-3 évvel ezelőtti beszakadása rávilágított arra, hogy milyen sérülékeny is az arab ország.
Mint ismert, a kőolaj hordónkénti árfolyama 2014 nyarán még jócskán 100 dollár felett volt, azonban a túltermelés miatt a készletek telítődtek, és az árfolyam zuhanni kezdett, volt olyan pillanat,
amikor kevesebb, mint 30 dollárt adtak egy hordó nyersolajért.
Ez a lejtmenet keményen megütötte a világ olajkitermelőit. Az olcsó olaj miatt lépéskényszerbe került a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amely az árfolyam felpumpálásának reményében visszavágta a termelését,
és napi 1,8 millió hordóval kevesebbet termelnek ki.
A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy a termelés visszafogásának határidejét meghosszabbítják 2018 végéig a mostani novemberi bécsi OPEC-csúcson, ami miatt már a múlt héten átlépte az olaj hordónkénti ára a 60 dolláros, két éve nem látott határt.
Ezen a felfelé tartó trenden lökött egyet a hétvégi szaúdi hosszú kések éjszakája, mert jelenleg egy hordó Brent-keverék 63,98 dollár, míg a WTI 57,26 dollár.
Az olaj árfolyama november 6-án kétéves csúcson, 64,27 dolláron zárt.
Az emelkedésnek az az oka, hogy az olajár nagyon érzékenyen reagál minden bizonytalanságra, különösen, ha az épp a világ legnagyobb olajkitermelőjével történik. Fontos megemlíteni, hogy a letartóztatások semmilyen hatással nem voltak a kitermelésre.
Az elmúlt hónapok gazdasági és politikai eseményei miatt világossá vált, hogy az arab ország gazdaságát több lábra kell állítani, ha Szaúd-Arábia a jövőben nem szeretne megbotlani.
Ennek gyakorlati megvalósításaként Rijád rengeteg országban jelent meg, mint befektető.
Azonban a legnagyobb durranás minden bizonnyal a Saudi Aramco tőzsdére lépése lesz, amely a világ legnagyobb árbevételű olajipari vállalata.
2016-ban összesen 311 milliárd dolláros volt az óriáscég bevétele.
Hogy a nyilvános tőzsdei részvénykibocsátás (IPO) mértéke mekkora lesz, azt egyelőre nem tudni, de több forrás is a részvények 5 százalékáról beszél. Ha ez igaz, akkor ez lesz minden idők legnagyobb IPO-ja. A jelenlegi rekorder az Alibaba volt 25 milliárd dollárral.
A részvénykibocsátás azért fontos Szaúd-Arábiának, mert így nagyságrendileg 100 milliárd dollárnyi tőkéhez jutna az ország,
ami még szaúdi mércével is tisztességes tőkének számít. Márpedig a pénzre óriási szüksége van az ország gazdaságának, hiszen a tervezett fejlesztések eléggé ambiciózusak.
Amin H. Nasser október 5-én Moszkvában adott interjút, és az Aramco vezérigazgatója akkor azt mondta, hogy előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások több tőzsdével is,
így már jövőre meglehet az IPO.
Az olajtól való függőséget Szaúd-Arábia atomerőművek telepítésével is csökkenteni akarja, 2032-ig 17 reaktor terveznek felhúzni.
Az Arab-öböl országainak többsége már korábban felismerte,
hogy a turizmus lehet az egyik fontos tartóoszlopa a gazdaságuknak.
A homokból kinövő hipermodern városok fényes példaként tornyosulnak Szaúd-Arábia előtt, amely kissé későn kapcsolt a szomszédaihoz képest.
Azonban a turisztika felfuttatásának főként kulturális okai voltak, hiszen korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy a nőkre vonatkozó szigorú vallási előírásokon változtassanak. Azonban nehéz úgy nyitni a nyugati turisták felé,
hogy a külföldieknek is be kell tartani a szigorú vallási előírásokat.
Többek között ezt elégelte meg Szalmán herceg, aki bejelentette, hogy
az ország visszatér a mérsékelt és toleráns iszlámhoz.
Korábban az ország az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahabita irányzatát követte, amely például a nemek szigorú elválasztásának híve.
A szaúdiak 70 százaléka 30 év alatti. Nem vesztegethetünk el még 30 évet, hogy csak szélsőséges nézetekkel vagy gondolatokkal foglalkozzunk - mondta Szalám herceg.
Ez nem csak üres ígéret volt, több konkrét lépés is követte a szavakat. Szaúd-Arábiában júliusban az oktatásügyi minisztérium engedélyezte, hogy a lányok is részt vegyen testnevelés órákon, sőt október 23-án,
egy állami ünnepségen először engedtek nőket a sportstadionba.
Emellett Szaúd-Arábia utolsóként a világon, de engedélyezte, hogy a nők is szerezhessenek jogosítványt. Újabb eredmény, hogy eltűntek az utcákról a Mutava tagjai. Ez a vallási rendőrség, és őrjáratai bárkire lecsaptak, akik megszegték nyilvános helyeken az előírásokat.
A szaúdi turizmus számokban
A tavalyi évben 14,3 millió turista járt az országban, de ezek szinte kizárólag Mekkába és Medinába zarándokoló muszlimok. A két szent hely látogatása tilos a nem muszlim turisták számára: imádkozni lehet odamenni, bámészkodni nem.Szaúd-Arábia egy váratlant is húzott, az arab állam először adott állampolgárságot egy robotnak, ezt Sophia, egy humanoid női robot kapta.
Azonban hiába a lazítás, az országban még így is szinte értelmezhetetlenül szigorú szokások uralkodnak, és például elképzelhetetlen mondjuk egy fürdőruhás nő látványa,
hiába rendelkezik hosszú és kihasználatlan partszakasszal az ország a Vörös-tenger mentén.
Jó példa minderre, hogy az országban lévő Starbucksban egy üvegfal választja ketté a kávézót, hiszen nem ülhetnek egy légtérben a férfiak és nők.
A turizmust nehéz fellendíteni úgy, hogy a szigorú szabályokat bizony a turistáknak is be kell tartaniuk. Ezért több elképzelés is született arra, hogy miképp oldják fel a nyugatias szórakozási és az iszlám vallási szokások közötti ellentmondásokat.
Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv,
hogy a turisztikai zónákra más alkoholfogyasztási és öltözködési szabályok vonatkoznak majd.
Ahhoz azonban, hogy turisták millió látogassanak el Szaúd-Arábiába, szükség van a kiszolgáló infrastruktúrára is.
Emiatt Szalmán herceg meghirdette a Vision 30 programot.
Ez például magába foglalja a Vörös-tenger partvidékének kiépítését éppúgy, mint több város modernizálását, sőt egy új szuperváros felépítését is. Erre a programra a szaúdi kormány 500 milliárd dollárt szán.
A projekt legnagyobb vállalkozása a jordán határnál tervezett
Neom városa lesz, amely kizárólag megújuló energiát használ majd.
Ha Neom városa megépül, nemcsak az emberiség történetének várhatóan legnagyobb épített települése lesz, hanem a legnagyobb város, ahol nem használnak fosszilis energiahordozókat.
Neom helyszínéül a szaúdiak azért választották a jordán határnál fekvő területet, mert a Vörös-tengeren bonyolódik a világ kereskedelmének nagyjából 10 százaléka.
A település kiterjedése nagyjából 26 ezer négyzetkilométer lesz, nagyjából hússzorosa New York City területének.
A projektre azért is szükség van, mert így az ország munkanélkülisége egy csapásra 10 százalék alá csökkenthető,
hiszen 2020-ig egymillió új munkahely jönne létre a magánszektorban.
A szaúdi herceg ambícióit és hatalmát látva nincs kétség afelől, hogy ezek a tervek megvalósulnak majd. Ez pedig azt jelenti, hogy Szaúd-Arábia radikális változtatásokkal akarja megváltoztatni gazdasági egyoldalúságát, és kíván a régió vezető hatalma lenni.
