A pénzügyi világ jelenleg nem tudja hová tenni a bitcoint: fantasztikus befektetési forma vagy egy óriási lufi? Azonban az biztos, hogy a többség bánja, hogy az év elején nem fektetett a virtuális pénzbe,
hiszen 15-ször többet ér ma egy bitcoin, mint egy évvel ezelőtt.
Ráadásul ezzel még nem is a legjobban teljesítő kriptovalutáról van szó, az éter és a litecoin 60-szorosára drágult egyetlen év alatt. Ugyan a digitális fizetőeszközökkel versenyezni nem lehetett idén, de hatalmasat nyerhettek, akik megfelelő eszközbe rakták a pénzüket.
Ukrajna néhány éve még befektetési szempontból az egyik legriasztóbb országnak tűnt. Azonban a térség gazdasága stabilizálódni látszik, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) májusi jelentése szerint üdvözítő jeleit mutatja a kelet-európai nemzet gazdasága a felépülésnek és a növekedésnek.
Ez meglátszik az ukrán részvénypiaci indexen is,
amely egy év alatt 80 százalékkal nőtt.
A második legjobban teljesítő részvényindex a kazah volt (64 százalékos emelkedéssel), de a mongol, jamaikai, lett, argentin és lengyel index is 50 százalék felett bővült.
A mérleg másik végén a közel-keleti államok képviseltetik magukat, bár az utolsó helyen egy ázsiai ország, Pakisztán végzett.
A Karachi 100 Index 22 százalékot esett 2016-hoz képest.
A katari tőzsdét megviselte az ország ellen meghirdetett blokád, itt 16,5 százalékos volt a csökkenés. Mínuszban zárt az ománi MSM 30 (-9 százalék) és a dubaji DFM-index (-2 százalék) is.
Nem meglepő módon, az elmúlt évek legrosszabbul teljesítő gazdaságai kerültek az élre az állampapírok versenyében. Görögországnak öt különböző lejáratú kötvénye is 57 százalékos hozamot ígér, ezek közül a 2042. februárjában lejáratú a legígéretesebb,
itt 63,7 százalék a hozam.
Az argentin állampapírok is jól hoznak, a latin-amerikai állam a 2038-ban lejáró papír 30 százalékos hozamot ígér. A közép- és dél-amerikai térségből Belize (38,7 százalék), Salvador (29 százalék) és Uruguay (27,1) is a lista elején szerepel.
A leginkább veszteséges állampapírok a világ két merőben eltérő gazdaságában találhatóak. Míg Venezuela az összeomlás szélén van, addig Japánban az alacsony inflációs szint rántotta mélybe a hozamokat. A fejlett világi indexek közül a 2019 augusztusában lejáró japán állampapír -3,1 százalékot „hoz",
míg a venezuelai állampapír 47-55 százalékos mínuszban van az időtávtól függően.
Nagyon örülhetnek, akik az Ajecorp vállalat kötvényeibe fektettek, ugyanis a leginkább Latin-Amerikában és Thaiföldön működő italvállalat kötvényei kilőttek,
és 82,8 százalékos hozammal bírnak.
Hasonló számokot mutathat fel az amerikai Chinos ruhavállalat (79 százalék) és a Pinnacle mezőgazdasági cég is (76,6 százalék).
A vesztesek közé tartozik az amerikai Cenveo, amelynek 2022-ben lejáró kötvényei mínusz 70,6 százalékon állnak. A vállalat reklámfelületekre való nyomtatással foglalkozik, a fuvarozás visszaesése és a digitalizáció együttesen lökte a mélybe a céget. Az Egyesült Államokon kívül a legjelentősebb zuhanást a brazil építőipari vállalat,
az Oberecht Finance könyvelhette el, amelynek több időpontban lejáró kötvénye is 40 százalék feletti mínuszban van.
Idén több nyersanyag is jól teljesített. Az olaj az elmúlt évek szenvedései után mind a Brent-, mint a WTI-keverék esetében áttörte a 60 dolláros hordónkénti határt, ami 15 százalékos drágulást jelent az év eleji szinthez képest.
Azonban még sem volt elég ahhoz, hogy a lista élén álló három fém közelébe kerüljön a fekete arany.
Az első helyen a palládium végzett, amely 54 százalékkal drágult idén,
de a réz és az alumínium is 29-29 százalékkal növekedett.
A sikert leginkább az elektromos autók előállításához szükséges alapanyagok iránti kereslet hajtotta.
A legrosszabbul teljesítő nyersanyag 2017-ben a földgáz lett, 27,5 százalékot esett.
Nem örülhetett az sem, aki nagy összegben fogadott a cukorra és a kávéra, előbbi 25 százalékkal csökkent, míg a kávé árfolyama 11 százalékkal mérséklődött.
Több európai deviza is jól teljesített 2017-ben. Azonban az élen egy afrikai ország végzett,
ugyanis a mozambiki új metikál 21 százalékkal erősödött.
A második-harmadik helyen a cseh korona és a lengyel zloty végzett 18 százalékkal. Jól teljesített a szerb dinár (17,5 százalék), a moldáv lej (16,5 százalék), az albán lek (14,5 százalék) és a horvát kuna (13 százalék) is.
A leggyengébb pénz 2017-ben az üzbég szom lett, az ázsiai ország devizája 60 százalékkal lett értéktelenebb.
A lista alsó részén még a kongói frank (27 százalék), a Sierre Leone-i leone (25 százalék), az etióp birr (19 százalék) és a nigériai naira (12,5 százalék) foglal helyet.
Az összeállítás a Bloomberg cikke alapján készült.