Aki betöltötte az ötvenet, az nem létezik a vállalati világ számára

Office coworkers talking during meeting together in design studio

Egy friss tanulmány szerint cégek tucatja használja a Facebook hirdetéseket úgy, hogy azokkal diszkriminálják az idősebb korosztályt. A ProPublica jelentésében a Verizon amerikai szolgáltató mellett a Goldman Sachs befektetési bank és az Amazon is szerepelnek vétkesként. Ezen cégek álláshirdetései kizárólag egy bizonyos korcsoportot céloznak meg, a negyven-ötven felettiek pedig számukra nem is léteznek.

Bevált gyakorlat vagy diszkrimináció?

A ProPublica tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nagyvállalat használja a Facebook hirdetéseket úgy, hogy azokkal diszkriminálják az idősebb generációt. Néhány hete az amerikai telekommunikációs cég, a Verizon, tett közzé álláshirdetést a népszerű közösségi média oldalon.

A Facebook bűnös vagy bűntárs, de semmiképp sem áldozati bárány Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

A hirdetés mosolygós fiatal lányt mutatott egy számítógépnél, a szöveg pedig a jelentkezőknek remek karriert, jó fizetést és megbecsülést ígért.

Néhány fontos adat nem derül ki egyből a reklámra tekintve, azonban kis keresés után látszik, hogy a hirdetés a 25-36 év közötti korosztályt célozza meg.

A képpel nem is lenne gond, hiszen a „boldog fiatal nő” az egyik legtöbbet használt trükk a marketingesek körében, és ez a típusú fotó hozza a legtöbb kattintást. A probléma inkább azzal van, hogy a 37 fölöttiek számára, ez az állás sosem létezett, nem láthatták a hirdetést és nem is pályázhattak a pozícióra.

Sok kattintást hoznak az ehhez hasonló képek Forrás: Getty Images/BraunS/Brauns

A Verizon mellett a Goldman Sachs, a Target áruházlánc, az Amazon, de még maga a Facebook is használ diszkriminatív álláshirdetéseket. A Facebook egyik fő profilja a személyre szabható reklámkészítés, azonban a funkció ehhez hasonló használata aggodalomra adhat okot.

Több szakértő is megkérdőjelezi a fentebb említett vállalatok módszereit, mivel az 1967-es amerikai törvény, az "Employment Act of 1967" megtiltja a 40 évnél idősebb munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Néhány bíró kifejezetten bűncselekményként kezeli az ilyen eseteket.

Debra Katz washingtoni munkaügyi jogász szerint a nagyvállalatok által használt eljárás egyenesen törvényellenes.

Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója és alapítója Forrás: AFP/2017 Getty Images/Paul Marotta

A Facebook képviselői is megszólaltak az esetről. Szerintük az ilyen hirdetések jól bevett gyakorlatnak számítanak a pénzügyi világban. Rob Goldman, a Facebook alelnöke szerint így minden munkáltatónak lehetősége nyílik megtalálni a számára legmegfelelőbb alkalmazottat.

Az amerikai kormány az utóbbi időben egyre több techcég ellen folytat vizsgálatot és úgy látszik, hogy a Communications Decency Act, a techcégek számára nagymértékű immunitást biztosító törvény, már nem védi meg őket annyira, mint egykor.

Közösségi média oldal, de egyben munkaközvetítő is

A Facebook új versenyzőnek számít a toborzás terén, de az utóbbi időben egyre több vállalat választja a népszerű közösségi média oldalt az álláshirdetések feladására. Az év elején még külön, az álláshirdetéseket összegyűjtő szekciót is indítottak a platformjukon.

A negyven felettiek gyakorlatilag megszűnnek létezni a hirdetők számára Forrás: Getty Images/iStockphoto/MangoStar_Studio/Mangostar_Studio

Mivel a cég rengeteg adatot gyűjt be a felhasználóiról, ezért remek lehetőséget biztosít a hirdetők számára, hogy célzott reklámokat, a legmagasabb hatékonysággal tudják elérni a kiszemelt csoportokat és ennek köszönhetően hamar átvette nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések szerepét.

A ProPublica is vásárolt olyan reklámhelyeket a Google és a Linkedln oldalakon, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a 40 évnél idősebbeket, és azt tapasztalták, hogy ezek akadály nélkül jelentek meg a weblapokon. Miután a ProPublica felkereste a Linkedlnt,

ők azonnal léptek, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.

A héten a Communications Workers of America szakszervezet polgári peres eljárást nyújtott be az egyik San Franciscó-i bíróságon. Az ügyhöz csatlakoztak olyan Facebook felhasználók is, akik koruk miatt nem értesülhettek bizonyos állásokról.

A fiatalokat részesíti előnyben a legtöbb vállalat Forrás: Getty Images/iStockphoto/AntonioGuillem/Antonioguillem

A ProPublica vizsgálata rámutatott arra is, hogy az ilyen hirdetések gyakoriak az interneten. A State Farm kizárólag 19-35 éveseket keres, míg a United Parcel Service 19-24 évesekkel dolgozna.

Néhány vállalat, mint például a Target, a State Farm és a UPS azzal érvelt, hogy a toborzási stratégiájuk csak egy része a Facebook-os hirdetés, az idősebb generációt más csatornákon érik el. A Facebook is visszautasította a vádakat. Ők valóban futtatnak olyan álláshirdetéseket is, amelyek egészen 60 éves korig kiterjednek, azonban nem tesznek semmit a hirdető vállalatok diszkriminatív magatartása ellen.

A Goldman Sachs szóvivője azt mondta, hogy hiába céloznak meg tágabb korcsoportot, a 60 évnél idősebbek gyakorlatilag sosem jelentkeznek olyan állásokra, mint a kezdő elemzői pozíció, emiatt szerintük pénzkidobás a hirdetést arra a korosztályra is kibővíteni.

Nem éri meg az idősebbek számára is láthatóvá tenni az álláshirdetéseket Forrás: AFP/Chris Hondros

A polgári peres eljárást benyújtó dolgozók azzal érvelnek, hogy a Facebook ebben az esetben a munkaközvetítő szerepét tölti be.

A cég adatokat gyűjt és biztosít, annak érdekében, hogy a munkaadó megtalálja a neki megfelelő jelentkezőket és így gyakorlatilag diszkriminálnak bizonyos korosztályokat.

Bűntárs vagy bűnös?

A Facebook abban az esetben is gondban lehet, ha a bíróság nem fogadja el ezt az érvelést. A kaliforniai Fair Employment and Housing Act bűnösnek tekinti azt is, aki segíti vagy lehetővé teszi, hogy egy egyént, vagy csoportot hátrányosan megkülönböztessenek.

Az Amazonnál sem más a helyzet Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

A Facebook és a többi vállalat számára azonban védőpajzsot nyújt a Communications Decency Act 230. paragrafusa,

amely kimondja, hogy egy online vállalatot nem terhel semmilyen felelőség azért a tartalomért, amit egy harmadik személy tölt fel az oldalukra. Ezért lehetséges az, hogy például magát a Facebookot nem büntetik meg a felhasználók rasszista megnyilvánulásai miatt.

A Facebook már korábban is erre a törvényre hivatkozott, amikor közölte, hogy a hirdetőket terheli minden felelősség az általa elkészített hirdetéssel kapcsolatban. Az amerikai fellebbviteli bíróság szerint azonban egy internetes céget is lehet társtettesként kezelni akkor, ha nem tesz semmit, amikor törvénytelen tartalmak jelennek meg az oldalán.