Az efféle juttatások persze adózási szempontból is relevánsak, erre találták ki az úgynevezett csekély értékű ajándékot. Csekély értékű ajándék gyakorlatilag bármi lehet, ami nem készpénz, vagyis készpénzhelyettesítő (praktikusan utalvány), ajándék, belépő, bérlet, gyakrolatilag bármi.
Fontos, hogy a csekély értékű ajándék nem lehet több a mindenkori minimálbér tíz százalékánál, vagyis jelenleg 12700 forintnál. Ez azért fontos, mert ez alatt másképp adózik a juttatás, mint ezen érték felett. A csekély értékű ajándék után a kifizetőnek, vagyis az ajándék nyújtójának 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót kell fizetnie, úgy, hogy az adó alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa.
Vagyis 10 ezer forint juttatás után az adó alapja 11800 forint, az adó pedig 1770 forint személyi jövedelemadó és 2596 forint eho. Összesen 4366 forint.
Ha ezt az összeget meghaladja a juttatás, akkor az adót a munkaviszony szabályai szerint kell megfizetni. Ez jóval nagyobb terhet jelent, vagyis nem nagyon éri meg kicsúszni a kedvezményes összeghatárból.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az adóhatóság csak akkor fogadja el a csekély értékű ajándékot mint juttatási formát, ha a kifizető pontos nyilvántartást vezet. Vagyis legyen szó akár a munkavállalók gyerekeienek adott kis ajándékokról, akár a nyugdíjba vonuló munkavállaló megajándékozásáról, esetleg a jubiláló, 10, 20 vagy 25 éve a cégnél dolgozó munkavállaló lojaliatásának megköszöntéről, a csekély értékű ajándékról pontos adminisztrációt kell vezetni.
Ellenkező esetben az adóhatóság könnyen más jogcím alá sorolhatja a juttatást, ami több adóval jár. Amely után, ha azt a munkaadó nem fizette meg, bírságot is kell fizetni.