Megjelentek a beragadt ingatlanok a piacon

Illusztráció

Egyre több időbe telik az ingatlanok eladása a VIII. és IX. kerületek ingatlanpiacán, aminek elsősorban az az oka, hogy elszálltak az árakkal az eladók. A vevők eközben egy kategóriával feljebb nézelődnek, és hitelből pótolják a különbözetet. A kezdeti lendület alábbhagyott, ennek ellenére a hirdetési árak tovább növekednek. Az eladók nagyon magas áron kínálják az ingatlanaikat és az remélik, hogy ezen az áron el is tudják adni azokat.

Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője, szerint ma már nem lehet eladni a hihetetlenül magas árú ingatlanokat. Valós példát is említett ezzel kapcsolatban: egy jó helyen lévő, második emeleti, 54 négyzetméteres, nem tökéletes, de egészen jó állapotú lakást 24,9 millió forintért akart eladni annak tulajdonosa. Az értékesítésre azonban csak 3 hónap múlva került sor, mégpedig 21,5 millió forintért, ami 15 százalékos csökkenést jelent a kezdeti hirdetési árból.

Azzal tehát, hogy a piaci árnál lényegesen magasabb hirdetési árral indult neki a tulajdonos az eladásnak, időt veszített, és végül kénytelen volt reális szintre levinni, hogy eladja.

Illusztráció 123RF

A változó piaci helyzetet azonban nem minden esetben ismerik fel a tulajdonosok. Nagyon gyakori, hogy az ingatlanközvetítőt tartják hibásnak, ha a meghirdetett áron nem kel el a lakásuk. Hart Erzsébet elmondta, hogy ezért számtalan ingatlanirodával szerződést kötnek az értékesítésre. Akad most olyan eladó ingatlan a József Attila lakótelepen, mely az ingatlanhirdetési portálokon 24 ingatlanos is hirdet.

Nem ez a valódi megoldás, hanem a reális ár meghatározása, hiszen eladni csak az tudja az ingatlanát, aki piaci áron hirdeti.

A túlárazottság következtében egyre jellemzőbb, hogy az ingatlanok beragadnak a piacon. Míg egy éve még a kicsit drágább lakásokat is elvitték a vevők, ez ma már nem jellemző. Az eladók persze sok esetben nem hiszik el, hogy nem fog elkelni az ingatlan az elképzelt árért, illetve sokuknál a megfelelő motiváció is hiányzik, így elengedik azt a vevőt, aki megpróbál jelentősebb mértékben alkudni az irreális árból.

illusztráció Forrás: AFP

Legfeljebb akkor hajlandók csökkenteni az áron, ha már hónapok óta nem talál vevőre.

Ami a keresletet illeti, Hart Erzsébet nem érzi, hogy számottevő szűkülés következett volna be. Az igény továbbra is érzékelhető az eladó ingatlanok iránt, különösen a másfél-kétszobás, 50 négyzetméter körüli, nem egybenyíló szobás lakásokat keresik az érdeklődők. Utóbbi fontos számukra, sokszor annyira, hogy inkább erre kérdeznek rá, mint a lakás méretére.

Területileg a VIII.-IX. kerületben leginkább a központi fekvésű utcákban, az egyetemek közelében, illetve a Corvin-negyedben lévő lakások keresettek, de szeretik az emberek a metrómegállók közelében lévő ingatlanokat is.

Ezen kívül határozott igény érzékelhető még az "olcsó" ingatlanok iránt, ez azonban csak idézőjelben értendő, hiszen az olcsó lakások most 15 millió forintba kerülnek. Próbálják a legolcsóbb vételeket megtalálni az érdeklődők, és sokan még azzal is kiegyeznek, hogy a lakás a legfelső emeleten található egy nem liftes házban, esetleg komolyabb felújítást is igényel.

illusztráció Forrás: Szabó Gábor - Origo

A megemelkedett árak miatt egyre jellemzőbbé válik a hitelfelvétel a vevők körében.

A hitelek felfutásának egyik kiváltó oka az, hogy míg 3 éve 12-13 millió forintba került egy átlagos, kétszobás lakás a IX. kerületi József Attila lakótelepen, ez ma már 20 millió forintot jelent, miközben az emberek természetesen ennyivel nem keresnek többet. Garzonok esetében a 3 évvel ezelőtti 6-7 millió forintos eladási árak mára 12-13 millió forintra kúsztak fel.

A bérlakások piacán ugyanakkor az látszik, hogy mintha kis mértékben, de csökkentek volna az árak. A korábban 130-150 ezerért is kínált, kifejezetten igényesen felújított, kétszobás lakások ma már inkább csak 120-125 ezer forintért találnak bérlőre. Ugyanakkor a központhoz közel eső részeken még mindig 100 ezer forint körül járnak az egyszobás lakások bérleti díjai is.