2017-ben bővült az építőipar, mégsem volt olyan mértékű a fellendülés, mint amit a csok-tól és a csökkentett mértékű építőipari áfától vártak a szektorban. A lakásépítés terén ugyanez mondható el, a kezdeti optimizmust követően egyre óvatosabb becslések látnak napvilágot, és a dolgot csak tetézik az utóbbi időben tapasztalt munkaerő-piaci nehézségek, mint például a szakmunkás és szakemberhiány.
2016-ban az azt megelőző évhez viszonyítva jelentős, 19 százalékos visszaesés állt be az építőipar teljesítményében. Ekkor kevesebb uniós forrás állt rendelkezésre a nagy beruházások megvalósításához.
Idén pozitív irányba mozdult a mutató, a 2015-ös szintet nagyjából szeptemberre sikerült megközelíteni, ezáltal az idei növekedés kompenzálni tudta a tavalyi visszaesést. A teljesítmény azonban egész évben hullámzó maradt."
– értékelte a helyzetet Szarkándi János, a vállalat elnök-vezérigazgatója. 2017 augusztusában az építőipari termelés volumene 36,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Augusztus tehát erős volt – tette hozzá a vezérigazgató.
Az őszi hónapokra a ciklikusság volt jellemző,
a szeptemberi gyengébb teljesítmény után, október és november ismét erősebb időszak volt az iparban.
A visszaesésekre és a növekedésekre jelentős hatást gyakorolnak a projektek ütemezései.
Az új támogatási ciklus elindulásával az Európai Uniós források újból rendelkezésre állnak. Ugyanakkor 2017-ben még leginkább csak a projektek kormányzati költségvetésből történő előfinanszírozása serkentette a piacot. A következő évben várhatóan az Uniós kifizetések is beindulnak, amely jelentős mértékben járul hozzá az építőipar teljesítményéhez.
A válság idején az éves országos cementfelhasználás mértéke 2 millió tonna körül alakult, idén remélhetőleg meghaladja majd a 3 millió tonnát."
– mondja a vállalat vezetője a meginduló növekedésről. Ugyanakkor ennek több mint egyharmada import cement, pedig a magyar gyárak kapacitása megengedné a teljes mennyiség előállítását – jelzi Szarkándi János.
A következő két évben, a tervezett nagyprojektek – például az út- és autópálya építések – elindulásával erősödhet az építőipar teljesítménye.
Ezt a képet árnyalja az unióból érkező források kifizetése körüli bizonytalanság, amely jelenleg is sok tervezett projekt elkészültének határidejét tolja későbbre. Emellett az építőiparban mind nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány. A hiányos dolgozói létszám befolyással van arra is, hogy a vállalatok mennyi megbízást tudnak teljesíteni, ez pedig a teljes építőipari teljesítményre hatással van.