Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezettje a kkv szektorból kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, melyik besorolásba kerülnek.
A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a kkv-k aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban.
Magyarországon valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, de nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a kkv besorolás megváltozásával.
Még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a kkv-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a kkv-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket.
Jelenleg a 250-nél kevesebb főt foglalkoztató, és legfeljebb éves nettó 50 millió eurós árbevételű vagy legfeljebb 43 millió eurós mérlegfőösszegű vállalkozás tartozik a kkv-k körébe.
Ezen belül a törvény megkülönböztet mikro- kis- és középvállalkozási méretet is. A kisvállalkozás összes foglalkoztatotti létszámhatára 50 fő, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió euró, a mikrovállalkozásnál pedig 10 fő és legfeljebb 2 millió euró, illetve annak megfelelő forintösszeg. A létszámokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számítják.
Nem számít viszont kkv-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A felsorolt adatokat két egymást követő üzleti évben kell számítani.
2016-ban több mint 544 ezer cég volt hazánkban, ennek bő 99 százaléka kkv volt.
A mikrovállalkozások a teljes cégállomány több mint 92 százalékát teszik ki derül ki az Opten adataiból.
Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az elmúlt 4 évben, de még mindig 92 százalék fölött van. Számukra a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások jelentős számú munkaerőt foglakoztatnak.
Kevésbé fragmentált cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált.