Visszaüthet, ha szabályozatlan a jutalomosztás

Ács településen a pulykatelep teljes állományát meg kell semmisíteni(illusztráció).

Az év vége kiváló alkalom arra, hogy a munkaadó jutalmat osszon, de ennek is megvannak a maga szabályai, amelyeket jó betartani. A Munka Törvénykönyve nem szabályozza a jutalmazás szabályait, de a joggyakorlat viszonylag világos utat mutat e tekintetben.

Jutalmat adni nem kötelező, vagyis attól nem lesz a munkaadó sem tisztességtelen, sem szabálysértő, hogy nem oszt az év végén semmit. Ettől csak akkor van eltérés, ha a munkaadó kifejezetten vállalta valamilyen extra jutattás adását - például ha a cég értékesítési adatai meghaladnak adott szintet, de bármilyen módon meghatározhatja a jutalomadás indokát.

Fontos azonban, mutat rá az adózóna.hu, hogy ha ad valamit, akkor az egyenlő bánásmód követelményét bizonyíthatóan meg kell tartania. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy nem lehet a munkavállalókat, csoportokat önkényesen megkülönböztetni. Teljesítmény alapján differenciálhat, ám ennek objektívnek és követhetőnek kell lennie. Azt azonban nem teheti meg, hogy csak az 50 felettieket jutalmazza vagy csak a gyerekeseket.

Az egyenlő bánásmód körébe tartozik, hogy a próbaidős munkavállalókat ugyanolyan feltételek mentén kell megítélni, ám ebbe nem tartozik bele az egyszeri juttatás, így az év végi jutalom sem - nem is csoda, hiszent azt jellemzően visszamenőleges teljesítményre kapja a munkavállaló.

A munkáltató díjazhatja a kiemelkedő vagy a rendkívüli munkateljesítményt, értékelheti a példamutató munkahelyi magatartást, megbízhatóságot, de akár a rendszeres, megfelelő munkavégzést is. Természetesen nem kötelező a differenciálás, az ünnepekre hivatkozva adhat minden munkavállalónak anyagi vagy bármilyen juttatást. Azt is maga döntheti el a munkaadó, hogy mekkora legyen a jutalom összege, nem árt tudni azonban, hogy ezek adótartalma eltérhet attól függően, hogy csekély értékű ajándékot vagy annál értékesebbet ad-e. Előbbi 43,66 százalékkal adózik, utóbbi úgy, mintha bérjövedelem lenne.

A munkáltató egyoldalú szabályzattal és kollektív szerződésbe építve is rendezheti a jutalom fizetését. Fontos, hogy akármelyik megoldást is válassza a munkaadó, ahhoz tartania kell magát. Vagyis ha egyoldalúan dönt arról, hogy lesz jutalom, ha a bevételek tíz százalékot meghaladóan nőnek, akkor ez a jutalom követelhető lesz, ha mégsem akarja kifizetni.

Ha jár, akkor jár Forrás: MTI/Varga György

Nagyon fontos, hogy ha az egyoldalú döntést nem foglalták írásba, ám azt a munkaadó éveken át rendszeresen adja - mondjuk minden karácsony előtt egy adag libamájat - akkor azt a jutalom elmaradása esetén ugyanúgy követelheti a munkavállaló, mintha szerződtek volna róla. Ez esetben ugyanis a munkaadó ráutaló magatartása miatt a szerződés része lesz a jutalom - mutat rá a szakportál. Fel lehet mondani ezt is, ám jól meg kell indokolni - váratlan gazdasági események befolyásolták a cég működését például. Ám ezt be is kell tudni bizonyítania.

Ennek fényében jobb megoldás ha mindent előre írásban rögzít a munkaadó - azt is, hogy mikor ad és azt is, hogy mikor nem. A

z is elképzelhető, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szerepel a jutalomosztás szabályozása. Ezt kellő körültekintéssel kell megfogalmazni, hiszen a munkaszerződés - ellentétben az egyodalú nyilatkozattal, csak mindkét fél beleegyezésével módosítható.