A Volkswagen egyik alapmodellje, a 85 lóerős 1.0 TSI jelenleg átlagosan 34 ezer dollártól, azaz nagyjából 9 millió forinttól érhető el a félszigeti országban. Ugyanez a modell 5,7 millió forinttól elvihető a németországi, 5 millió forinttól pedig a lengyelországi kereskedőktől. De ha valaki a státuszautónak számító Porsche Carrerában szeretné róni a dániai utakat, akkor 81 millió forintot kellene érte fizetnie, míg Németországban csak 31 milliót. A különbség pedig egy dán fővárosi, hálószobás lakás ára.
A más országokéhoz képest kirívóan nagy árkülönbség mögött több probléma húzódik. Az árak elrugaszkodása a világrekord regisztrációs adóra vezethető vissza, melyet a korábbi kormányzatok többször változtattak - általában emelték. Ennek oka az volt, hogy
így szerették volna többletbevételhez juttatni az államot és elősegíteni azt, hogy a hagyományos meghajtások helyett az elektromos autók terjedjenek.
Csakhogy az e-járművek értékesítése drámaian visszaesett a közelmúltban, a dánok pedig egyre lestrapáltabb autókkal közlekednek.
Nincs rendben az, hogy miközben a világ egyik leggazdagabb országában élünk, rosszabb autókat vezetünk, mint német és svéd szomszédjaink. Ugyanakkor a dán autóárak még mindig a legmagasabbak közé tartoznak
– mondja Simon E. Ammitzboll gazdasági miniszter.
Dánia első hullámban a 20. század elején importált nagyobb mennyiségű gépjárművet, majd a II. világháborút, valamint az 1970-es évek olajválságát követően. Az ok kézenfekvő:
az országnak nincs saját autóipara.
Az importjárművekre rakódott terhek az államkasszát gyarapították, ezen a helyzeten akar most lazítani a dán kormány. A parlamentnek benyújtott előterjesztésükben azt is kiszámolták, egyes típusok árain mennyit spórolnak a vásárlók, ha elfogadják a regisztrációs adó nagyarányú csökkentését.
Így az átlagosan 100 százalék lenne.
Az Origo utána járásából az is kiderült, a vásárló akkor sem jár jobban, ha külföldről akarja megrendelni a kinézett gépjárművet és nem dán kereskedőnél vásárol. Az ilyenkor fizetendő regisztrációs díj az ár 60 százalékról indul. Ezt használt autó esetén az alapján pontosítja a hivatal, hogy mennyiért értékesítettek korábban Dániában hasonló járművet. Ezt további szorzók és mutatók növelhetik,
így található arra is példa, hogy a behozott használt autó árát még egyszer ki kell fizetnie a vásárlónak.
Számít az autó tényleges vételára is, mert adott összeghatárig kevesebb, az afölötti részre viszont magasabb százalékos kulccsal számolják ki a fizetendő regisztrációs adó mértékét.
A most megváltozó szabályozás szerint
81 700 dán koronáig (nagyjából 3,6 millió forint) 105 százalék,
az afölötti vételárrészre 180 százalékos kulccsal számolja a regisztrációs adót a dán adóhatóság.
Az Európai Unión kívülről behozott gépjárművek után további 10 százalékos díjat kell megfizetni.
A 6 hónapnál nem idősebb és legfeljebb 6000 kilométert futott járművek viszont mentesülnek az eladáshoz kapcsolódó adótartalom megfizetése alól, ha a dán tulajdonos az Unión belül értékesíti járművét.
Bár az elmúlt években szó volt arról, hogy a regisztrációs adót eltörlik Magyarországon, ennek nincs jele. Az elmúlt években többször változtattak a vonatkozó szabályokon, de
általánosan érvényes, hogy a behozott gépjármű életkora, hengerűrtartalma, és a már Magyarországon elvégzett műszaki vizsgálat alapján adott környezetvédelmi besoroláson múlik a fizetendő összeg.
A szabályozás elmozdulni látszik abba az irányba, mely inkább a modernebb, fiatalabb, jobb környezetvédelmi paraméterekkel rendelkező autókat részesíti előnyben az öregebb járművekkel szemben.
Külföldről autót vásárolni Magyarországon sem egyszerű, ráadásul jelentős papírmunkával jár. Különösen bonyolulttá teheti az ügyintézést, ha külföldi kereskedőtől vásárolja meg a vevő egy külföldi magánszemély autóját, ám a kereskedő nem íratta a nevére a gépjárművet. Minden esetben érdemes tájékozódni a vásárlás lebonyolítása előtt, hiszen a behozatalnak az eljárásokhoz kapcsolódóan, egyéb költségei is vannak.