A kínai befektetők radikálisan megváltoztatják a művészet világát

LEONARDO DA VINCI
New York, 2017. november 15. Leonardo da Vinci olasz művész Salvator Mundi (A világ megváltója) című festménye a Christie's aukciós ház New York-i kiállítótermében az aukció napján, 2017. november 15-én. Az alkotást várhatóan 100 millió dollár (26,483 milliárd forint) körüli áron vásárolhatja meg az árverés győztese. (MTI/EPA/Justin Lane)
Vágólapra másolva!
Amikor a reneszánsz mester, Leonardo da Vinci magántulajdonban levő festménye 450 millió dolláros rekordáron kelt el, sokan Kínában keresték a rejtélyes vásárlót. Míg a majdnem 500 éves Salvator Mundi című alkotás vásárlója a szaúdi király volt, ez a reakció megmutatta, hogy mennyire jelentősek az ázsiai befektetők a művészeti világban.
Vágólapra másolva!

Az Art Basel és a UBS jelentése szerint

Kína - az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után - a világ harmadik legnagyobb művészeti piaca,

amely a teljes értékesítés 20 százalékát teszi ki az 57 milliárd dolláros globális szektorban.

Egy évtizeddel korábban, 2007-ben Kína az Art Basel jelentése szerint a teljes értékesítés mindössze kilenc százalékát tette ki.

Ez a szám 2009-re megduplázódott 2011-ig a 30 százalékot is elérte.

Akkor az ázsiai ország előretörését az Egyesült Államok szorította vissza - írja a CNBC.

Leonardo da Vinci olasz művész Salvator Mundi (A világ megváltója) című festménye a Christie's aukciós ház New York-i kiállítótermében az aukció napján. Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

A Christie's aukciósház Ázsiából származó művészeti felvásárlásai 40 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Az új befektetők ötöde szintén a kontinensről származott, és idén először Ázsia vezette a globális értékesítést.

Tekintettel a nagy költségkeretükre, a kínai vásárlók egyre inkább uralják a művészeti befektetési világot.

A híres mesterek, mint Leonardo és Vincent van Gogh ritka klasszikusai nagyon keresettek, amit tovább fokoz, hogy a művek nagy része múzeumok tulajdonában van, és nem értékesíthető.

Bár a végső vevő a Közel-Keletről származott, a festményt Hongkongba vitték, mielőtt árverésre került volna, hangsúlyozva a kínai piac jelentőségét, amely ma már

– hangsúlyozta Johnny Hon a The Global Group kockázati tőkebefektető cég elnöke, és művészeti befektető a CNBC-nek.

Illusztráció Forrás: MTI/Marjai János

December 18-án a Qi tizenkét tájképet tartalmazó gyűjteménye 171 millió dolláros áron kelt el egy pekingi aukción, ezzel beállítva a legmagasabb áron elkelt kínai alkotás rekordját.

Az Artnet művészeti honlap és a Kínai Aukciók Egyesületének jelentése szerint a kínai művészet és antikvitás piaca Ázsiába helyeződik át, a nagy aukciós házak pedig Hongkongba költöznek.

A kortárs művészet értékét nehezebb felmérni, de a kínai vásárlók egészséges kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és nem aggódnak azon, hogy jelenleg kevésbé ismert művészek munkáiba fektetik be pénzüket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!