A vártnál sokkal jobb évet zárt a kínai gazdaság tavaly: a gazdaság 1990 óta nem látott ütemben bővül, teljes gőzzel építik külföldön az Új Selyemutat, mindezért azonban súlyos árat fizet a következő generáció. Az éves szinten kimagasló, 6,8 százalékos növekedés jelentős részben az olcsó hiteleknek és a pénzbőségnek köszönhető:
kínai statisztikai számítások szerint is a GDP 320 százalékát éri el az adósság aránya 2022-re.
A hitelezést ugyan már szeretné visszafogni a központi vezetés, de a bankszektor részleges megnyitása a külföldi befektetők előtt előreláthatóan további felfutást eredményezhet, márpedig az építőiparban már nem is kérdés, hogy ingatlanpiaci lufit fújnak.
Egyes nagyvárosokban az építőipari vállalatok eladósodottsága meghaladja a több mint tízmilliós lakosságú megapoliszok teljes éves gazdasági teljesítményét, miközben a valóban hitelképes ügyfelek száma nem emelkedik gyors tempóban.
A Bloomberg legfrissebb felmérése szerint az ingatlancégeknél, illetve az ingatlanalapú kötvények területén várható a legtöbb bedőlés a következő években.
A kínai központi bank figyelmeztetése ellenére virágzik a szabályozatlan árnyékbankrendszer, és az online befektetési piacon terjednek a piramisjátékok. A hitelezés gyors visszafogása ugyanakkor nem jelenthet gyógyírt a problémára, sőt dominóhatást okozva boríthatja akár az egész rendszert.
A pártvezetés ezért azokban a nagyvárosokban, ahol a realitástól nyilvánvalóan elszakadtak az ingatlanárak inkább hitelezési plafont vezet be, feltételeket szabva, kinek lehet saját ingatlana az adott településen.
A legnagyobb kihívást az amerikai Fed kamatemelései és a dollár erősödése jelenthetik a jüan számára: egyrészt a nemzetközi hitelforrások drágulása, másrészt a kínai tőkekimentés veszélye miatt.
A párt egyébként három fő célt határozott meg erre az évre:
a belső eladósodás kordában tartását, valamint a szegénység és a környezetszennyezés elleni küzdelmet.
A legfrissebb kimutatások szerint már tavaly is Kína állította elő a legtöbb megújuló energiát, ez azonban egy lakosra vetítve, illetve az ország teljes energiafelhasználásában még mindig csekély hányadot jelent.
Erre az évre az elemzők többsége 6,5 százalékos növekedési ütemet várnak a kínai gazdaságtól, amivel simán
teljesíthető az a korábban kitűzött cél, amely 2010 és 2020 között a GDP megduplázódásával számol.
A kínai gazdaságot fenyegető egyensúlytalanságokat azonban még a GDP-növekedés visszafogásának árán is kezelni kell, a túlzott eladósodás kockázata ugyanis a világ második legnagyobb gazdaságának pénzügyi sérülékenységét veszélyes szintre emelheti.
A felszínen egyelőre minden a legnagyobb rendben van: magas az új megrendelések állománya és a beszerzési vezetők bizalmi indexe, a pénzügyi egyensúlytalanságokat azonban még a hivatalos elemzések is elismerik.
A pénzügyi felügyelet fellépése többek között a tőkekivitel miatt is elkerülhetetlen, a bizonytalan környezetben ugyanis egyre többen a dollárt választják befektetésként a jüan helyett.
A Fed kamatemelései és az amerikai adócsökkentések ugyanis csak erősítik a dollárt hosszú távon.
A gazdasági fejlődés ütemének fenntartásához ugyanakkor a hitelezés további emelkedésére van szükség, kérdés, sikerül-e megtalálni az arany középutat.
Ugyanez a helyzet a jüan árfolyamával: az export növekedéséhez egyrészt kell a gyengébb fizetőeszköz, a jüan értékvesztése miatti tőkekimenekítés veszélye ugyanakkor ennek határt szab. A központi bank mindenesetre megdrágította a bankok közötti hitelek árát, ezt azonban csak nagyon óvatos lépésekben lehet folytatni.