A fizetési meghagyások kibocsátása azért került évekkel ezelőtt a közjegyzőkhöz, hogy az alacsony értékű követeléseket érintő ügyek, úgynevezett tyúkperek ne a bíróságokat terheljék, és az eljárás a lehető legnagyobb mértékben legyen automatizált. Így az egymillió forintot el nem érő követeléseket egyszerű módszerrel el lehet indítani.
A követelések elindításához csak egy közjegyzőt kell választani, aki kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző nem vizsgálja sem a követelés jogosságát, sem egyéb körülményt, ha a technikai részletek megvannak, megy a fizetési meghagyás.
Ha az adós vitatja a követelést, amihez természetesen joga van, bíróság elé kerül az ügy, ahol részletesen be lehet mutatni, miért nem ért egyet a követeléssel.
Nagyon fontos, hogy ha nem jelzi az adós, hogy nem ért egyet a fizetési meghagyásban foglaltakkal, akkor a követelés automatikusan hatályba lép. Ezt követően pedig már sehogyan sem lehet vitatni és megakadályozni a követelt összeg behajtását.
A statisztikák alapján az esetek túlnyomó többségében nem vitatja az adós a követelést.
Nyilván javarészt azért, mert a követelés jogos. Ilyen esetben az adós inkább gyorsan kifizeti a tartozást, hiszen ha az eljárásba bekapcsolódik a végreható is, akkor annak a költségét is neki kell állnia – és ez nem két forint. Van példa ugyanakkor arra is, hogy az adós egyszerűen elfelejti, nem törődik a kiküldött meghagyással.
Sok cég fel sem bontja az ilyen leveleket, elvégre mit akarhat egy közjegyző? Biztos nem fontos, és az értesítés a kukában landol.
Utólag pedig már hiába akar intézkedni, a követelés jogerős lesz.
Egy nagyobb összegű követelés esetében a cégek különösen rosszul járnak, hiszen esetükben nem fogadható el semmilyen méltányosság. Ha az adós egy magánszemély, akkor a megélhetéshez elengedhetetlen összeget a számláján kell hagyni, és a lakását is csak végső esetben árverezik el. Egy cégnél más a helyzet, ott nem kell figyelembe venni a lakhatáshoz való jogot, sem azt, hogy a követelés behajtását követően a cég egyáltalán működőképes marad-e.
Különösen fontos, hogy mindenki odafigyeljen a fizetési meghagyásokra, mert az idén hárommillió forint alatti követelésnél csak így lehet eljárni, bíróságra csak az eleve hárommillió forintot meghaladó tartozással lehet menni.
Ez a változás csak részben érinti azokat, akik fizetési meghagyást akarnak kibocsátatni.
Itt magasabb összegről eddig is lehetett kérni fizetési meghagyást, az idén csak a bírósági küszöb emelkedik.
Az már annál inkább fontos, hogy az egyszerűsített eljárásban követelhető összeg felső határa is változik: legfeljebb 30 millió forintot lehet így követelni.
Korábban ez 400 millió forint volt – az adatok alapján egyébként elenyésző volt a több millió forintot meghaladó fizetési meghagyások száma. Ez mindenképpen jó hír azoknak, akik hajlamosak kidobni a leveleket bontatlanul – bár 30 millió forint váratlan követelésével is meg lehet roppantani egy céget, magánszemélyekről nem is beszélve.