Tavaly óta tartanak a bérmegállapodási egyeztetések az IG Metal szakszervezet – amely 3,9 millió munkavállalót képvisel – és a cégek között. A múlt héten végül egy maratoni, 16 órás tárgyalási fordulót tartottak, de nem sikerült megegyezni.
A Thyssenkrup és a Siemens dolgozói szerdán sztrájkolnak, míg a BWM és a Daimler Mercedes berlini alkalmazottai pénteken szüntetik be a munkát.
Európa legnagyobb gazdaságában három nap alatt több mint 250 cégnél terveznek leállásokat, ami az ország északi partjától kezdve a déli régióig húzódik.
Az úgynevezett gördülő sztrájk lényege, hogy az iparágak dolgozói nem egyszerre szüntetik be a munkát, hanem üzemenként, eltérő időpontban kezdik a sztrájkot.
„Ez hatalmas károkat fog okozni, mivel a hosszú beszállítói lánc összes vállalatát érinti" – nyilatkozta a Bloombergnek Oliver Zander, a Gesamtmetall munkáltatói csoport igazgatója.
Az IG Metall 6 százalékos béremelést követel, a munkaadók 2 százalékos emelést, valamint az első negyedévre 200 eurós egyszeri kifizetést ajánlanak.
Még nagyobb a távolság a másik fő szakszervezeti követelés ügyében. Az érdekvédők szerint be kell vezetni, hogy a több műszakban dolgozók, valamint a kisgyermekeket nevelő, vagy idős hozzátartozók ellátásáról gondoskodó munkavállalók heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket, két éven át, és a kieső bér egy részét a munkaadó pótolja.
A munkáltatók azt mondták, hogy egyetértenek a 27 hónapos 6,8 százalékos emeléssel kapcsolatban, de szerintük a csökkentett munkaidőben dolgozó munkavállalók számára nyújtott támogatott bérek hátrányos megkülönböztetést jelentenének azokkal szemben, akik úgynevezett rugalmas munkaidejű szerződést kötöttek a vállalattal, ezért nem támogatják.
"A munkások dühösek a munkáltatók tárgyalási taktikája miatt. Mindenki láthatja, hogy milyen jó helyzetben van a gazdaság, ezért van szükségünk magasabb béremelésre és olyan munkaidőre, amely alkalmazkodik az emberek életéhez" – nyilatkozta Joerg Koehlinger, a regionális IG Metall vezetője a ZDF televíziónak.
A bajor munkaadói csoport közölte, hogy egy müncheni bírósághoz fordultak és kérték, hogy a törvény erejével akadályozzák meg a leállást és mérjék fel a károkat.
Még mindig kompromisszumot akarunk kötni, de a hosszú sztrájk károkat okoz mind a cégeknek, mind a gazdaságnak, és ez felelőtlenség"
– mondta a csoport vezetője, Bertram Brossardt.
A központi bankok döntéshozói a kormányzati tisztviselők körében követik nyomon a tárgyalásokat. A szakértők egyébként aggódnak a bérek stagnálásának hosszabb távú hatása miatt. Ugyanis ha a régió leggazdagabb országa nem képes jelentősen emelni a béreket, akkor más nemzeteknek ez még nagyobb gondot jelenthet.
A német munkanélküliség januárban ismét csökkent és történelmi mélységbe csúszott, jelenleg a ráta 5,4 százalékos - legalábbis a Szövetségi Munkaügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint.
Németországban körülbelül 1,1 millió üres álláshely van, és a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) közelmúltbeli végzett közvélemény-kutatása szerint a vállalatok több mint a fele jelezte, hogy a szakképzett munkavállalók hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot a vállalkozásuk számára.