A távol-keleti Kína, minden elemzés szerint, jelenleg a világ vezető országa a tiszta energiák hasznosításában. A CNBC is felhívja arra a figyelmet, hogy az ország egymaga produkálja a megújuló energiák hasznosítását célzó termelőkapacitás növekedésének, jelentékeny hányadát. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint, 2016-ban a szolárkapacitás globális mértékben 50 százalékkal nőtt, aminek közel felét Kína adta. A szélenergia hasznosítására az ország ugyanebben az évben 23,4 gigawattnyi kapacitást helyezett üzembe.
Kínában a megújuló energiákat hasznosító termelőegységek nem egyszer különleges tervezői elképzeléseket tükröznek, vagy épp rekordokra törnek, kapacitásban vagy méreteiket tekintve.
Az alábbiakban öt ilyen, figyelemre méltó, megújuló energiát hasznosító, abból villamos energiát előállító erőművet mutatunk be, valamint egy további, izgalmas energetikai megoldást a tömegközlekedésben.
Longtan vízerőmű, Guanghszi
A Hongshui folyón felhúzott duzzasztógát és erőmű az egyik legnagyobb a világon. 6000 megawatt névleges kapacitással rendelkezik. Összehasonlításul: a világ második legnagyobb (kapacitását tekintve) hidroerőműve, a Brazília és Paraguay határán megépült Itaipu, 14 000 megawattal, amely elegendő utóbbi ország szinte teljes ellátásra. A longtani termelő nem csak kapacitásával, hanem fizikai méreteivel is felhívja magára a figyelmet: a gát szédítően magas, mintegy 216 méteres szintkülönbségű.
Napelemekkel felszerelt szolárpálya-szakaszt adtak át Kínában tavaly decemberben, Tsinan városánál. Az útba épített panelek évente 1 millió kilowatt óra tiszta energiát termelnek, amely nagyjából 800 háztartás számára elegendő.
Az 5800 négyzetméteres pályaszakasz különleges – és jelenleg drága – technológiai megoldásokat képvisel.
Ahogy az Origo is megírta, ez annyira megtetszett valakiknek, hogy a panelek egy részét el is lopták. A cselekmény célja vélhetően a technológia megszerzése volt.
a Donghai Bridge nevű offshore szélfarm
A Kelet-kínai tengerbe telepítették a több mint 100 megawatt kapacitással rendelkező Donghai Bridge nevű, offshore szélerőművet. A tengeri turbinák egyenes sorokban, szinte katonás rendben állnak a vízben, mintha valóban hidat képeznének az azonos nevű, tényleges – és meglehetősen kanyargós – híd mellett. Itt 34 turbina dolgozik a tengeri szelek hasznosításán.
Jangce folyó, Hupej tartomány
Nem lehet a vízenergia hasznosításáról beszélni a Gyűrűk Urásan hangzó nevet viselő kínai szuperduzzasztó, a Három-szurdok gát nélkül. Szigorúan nézve, az említett Itaipuval állnak holtversenyben az első helyen a legnagyobb vízerőművek listáján.
Beépített kapacitását tekintve a kínai építményé az első hely,
22 500 megawattjával papíron másfélszer annyira képes, mint a dél-amerikai monstrum. Ám az éves energiatermelési adatok alapján, csak második a brazil csoda mögött. A 181 méter magas és 2335 méter hosszúságú duzzasztó az egyik leghatalmasabb, ember alkotta építmény.
Nagyjából fél éve működik - pontosabban a tesztüzemnél tart - Datong városában a prefektúra jogú város új napelemfarmja, egyúttal látványossága. A 100 megawattos névleges kapacitású termelő különlegességét az adja, hogy madártávlati nézetből a panelek egy óriáspandát mintáznak. A veszélyeztetett állatfajta pedig szerte a világon népszerű és sokak kedvence, emellett jól ismert környezetvédelmi szimbólum is. A pandás erőművet 25 éves időtartamra tervezték, mely alatt várhatóan 3,2 milliárd kilowattóra tiszta energiát fog szolgáltatni. Ennyihez – fosszilis hordozók esetén – több mint 1 millió tonnányi szenet kellene elégetni.
Van egy nagyváros Kínában, ahol már kizárólag elektromos buszokat használnak a tömegközlekedésben. Tavaly nyáron jelentették be Sencsen város hatóságai, hogy a közlekedési vállalat flottáját teljes egészében átállítják elektromos buszokra. Akkor 5698 e-busz futott a város útjain. Ahogy nemrég az Origo is megírta, az e-buszok száma azóta több háromszorosára nőtt.
Sencsen és környezete pedig a kormányzati elképzelések szerint is, hamarosan Kína egyik legfontosabb régiójává válik. A kínai vezetés szándékai szerint, ez lesz az a térsége az országnak, amely akár már néhány éven belül technológiai kihívója lehet az amerikai Szilícium-völgynek.