Nem hagyja szó nélkül Kína az USA vámrendelkezéseit

--FILE--A Chinese worker surveys the production of steel at a steel plant of Dongbei Special Steel Group Co., Ltd. in Dalian city, northeast China's Liaoning province, 9 March 2016. As China's economy has slowed, the country's manufacturers, in varied areas like solar panels, tires, aluminum and shoes, have been in a desperate hunt to maintain sales and avoid layoffs. Looking beyond their borders, many are offering rock-bottom prices to win orders. The heavy discounting has fed a backlash. Politicians like the American presidential candidates Donald J. Trump and Bernie Sanders are railing against free trade, saying the rules hurt domestic workers. Countries are crying foul, claiming that Chinese exporters are dumping goods. And the dynamics are getting more complicated, as a crucial provision of global trade rules expires in December. When China joined the World Trade Organization in 2001, the country was labeled a nonmarket economy, at the insistence of the United States and Europe. The technical designation makes it easier to prove that China is dumping goods in foreign markets, allowing countries to slap tariffs on those products. In March, the United States imposed a prohibitive 266 percent tariff on certain Chinese steel makers for selling below cost.

Szinte azonnal reagált Peking – és Kína mellett Dél-Korea is – arra, hogy az amerikai elnök vezette kormányzat, újabb választási ígéretet valóra váltva, vámokat vet ki az ázsiai napelemekre és mosógépekre. Ahogy az Origo megírta, az USA ebben a hazai termékek és munkahelyek védelmének eszközét látja, amely másik oldalról viszont érzékenyen érinti a két legnagyobb beszállító, Kína és Dél-Korea cégeit. Kína máris válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Kínában nagy hagyománya van annak, hogy hasonló intézkedésekkel válaszoljanak az ellenérdekelt feleknek a kereskedelmi játszmákban, mint amely eszközöket azok alkalmaztak az ország ellen. Az Egyesült Államok brutális, lényegében védővámok bevezetését bejelentő intézkedéseire Kína válaszként korábban eltervezett nagy üzletek megvalósításának felfüggesztését helyezte kilátásba. Ha sokáig tart a huzavona, azzal pedig a legértékesebb amerikai cégeknek szúrhat oda nagyot.

Kína várhatóan nem hagyja válasz nélkül az USA új vámrendelkezéseit Forrás: Imaginechina/Liu debin - Imaginechina/Liu Debin

A protekcionizmuson mindkét fél veszíthet

A Bloomberg összeállításából kiderül, a világ két meghatározó gazdaságának egymáshoz feszülésétől nem sok jót várhatnak, se az elemzők, sem más gazdaságok. Még egyes amerikai kommentárok is megjegyzik, a most kialakuló helyzetből könnyen rá lehet fordulni egy olyan – nem is túl hosszú – útra, amelynek végére szélsőségesen elmérgesedhet az amerikai-kínai viszony. Többen felhívják a figyelmet arra, a kínai vezetésnek már megvannak az eszközei és a mozgástere ahhoz, hogy visszavágjon az Egyesült Államoknak, és vélhetően nem is engedheti meg magának azt, hogy az amerikai intézkedéseket figyelmen kívül hagyja.

A becslések szerint, a kínai napelemek kivitele, ugyan még az 1 százalékát sem éri el Kína teljes exportteljesítményének, a pekingi vezetésnek demonstratív okokból is komolyan kell vennie az amerikai elnök bejelentését.

A kontratechnikák között éppúgy szerepelhetnek tiltások – akár kormányzati beruházások szintjén is – amerikai termékek beszerzésére, mint az amerikai cégek kínai kereskedelmi tevékenységét hátrányosan érintő rendelkezések meghozatala is.

A kínai fél éppúgy kiszabhat vámokat egyes termékcsoportokra,

ahogy most az USA tette ezt a napelemekkel – noha az Egyesült Államokban létesülő napenergia kapacitások jelentős része épp kínai importtermékekkel valósul meg.

Ugyanakkor jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Kína – egyelőre – csak arányos ellenintézkedéseket vezet be. A helyzet romlására akkor kell számítani, ha az USA nem elégszik meg az „America First" szlogennel bejelentett vámokkal, vagy azok mértékével. Ekkor viszont nagy érvágásra kell felkészülnie az amerikai óriásoknak is.

Abban valamennyi megszólaló szakértő egyetért: ha a kereskedelmi csatározás elfajul, annak mindkét ország gazdasága kárát látja.

Célpontban az elnököt támogató szektorok

Egyes vélekedések szerint a kínai fél most azt vizsgálja, mely iparágak azok, amelyek az elnök mögött állva, és az apparátusnak támogatói bázist biztosítva, a leginkább megsínylenék a kínai válaszlépéseket. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kínaiak nem szektorokban vagy ágazatokban, hanem konkrét vállalatokban gondolkodnak, amelyeknek egyébként nagyon fontos a hatalmas kínai piac.

Kínának megvan a gazdasági ereje a visszavágáshoz, és presztízsből sem hagyhatja figyelmen kívül a vámokat Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Feng Dapeng

Ez utóbbiak között első helyen áll a Boeing.

A vállalatnak még 2015-ben ígért oda a kínai elnök akkori seattlei látogatásán egy kolosszális, 38 milliárd dolláros üzletet.

Ha az USA vámjainak hatására megtörténik a kínai visszalépés, az amerikai cég helyére annak hagyományos konkurense, az Airbus léphet.

De Kínában még mindig neheztelnek azért is, mert több nemzetközi szállodalánc – mint a Marriott International is – Tibetet és Tajvant önálló, szuverén államként, illetve „nemzetként" hivatkozta portáljain.

A várakozások szerint Kína a kereskedelmi, a technológiai és a pénzügyi szektor cégein is revansot vehet, aminek az amerikai gépjárművek és elektronikai termékek kínai eladásai, valamint az élelmiszerimport láthatja kárát. Kína viszonylag egyszerűen állíthat adminisztratív akadályokat az amerikai vállalatok országon belüli terjeszkedésének útjába.

Dél-Korea panasszal él és támogat

A másik leginkább érintett ázsiai ország, Dél-Korea, bejelentette, hogy növeli beruházásait a napelem iparban és egyszerűsíti az ágazat szabályozását. Teszi ezt annak érdekében, hogy ezzel is támogassa az Egyesült Államokban korlátozásokba ütköző vállalatait.

Dél-Korea is válaszlépéseket helyezett kilátásba az USA döntése miatt Forrás: AFP/Yonhap

Szöulban a kereskedelmi és energiaügyekért felelős minisztérium azt is jelezte,

panasszal él a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államok által bevezetett magas importvámok miatt.

Emellett megkeresi a módját a hazai gyártók támogatásának is. Az amerikai importvámok bevezetése ugyanis nagy érvágást jelent a dél-koreai napelem-gyártó vállalatoknak.

Dél-Korea a megújuló energiaforrások részarányát a 2016-os 7 százalékról 20 százalékra tervezi emelni áramfogyasztásában 2030-ig.

A szöuli kormányzatnak most az a célja, hogy segítse az ország vállalatait versenyképességük és jövedelmezőségük megőrzésében.

A szakminisztérium adatai szerint, a dél-koreai cégek tavaly 1,3 milliárd dollár értékben exportáltak napelemeket az Egyesült Államokba, sorban a harmadikként Kína és Malajzia után.