Többtucat vállalkozó – nem egy közülük több száz millió dollárt érő vállalat tulajdonosaként – veszi az irányt most télen Puerto Rico felé. Ezúttal azonban nem nyaralási, hanem letelepedési szándékkal. A szinte kizárólag férfiak alkotta érkezők új várost szeretnének építeni: kriptoutópiában csak virtuális pénzzel lehetne fizetni, minden üzleti megállapodás nyilvános lenne, és ez az egész koncepció elősegítené azt is, hogy a helyi közösségek újjászervezzék magukat és kapcsolatrendszerüket. A bitcoinból és hasonló virtuális pénzekből meggazdagodott kriptomilliárdosok a szép új blockchain-jövőt ígérik Puerto Rico számára. S persze eszük ágában sincs adót fizetni.
A beszámolók szerint, bár a betelepülési hullám decemberben indult meg, az új kriptovárosállam helyének megtalálását már nagyjából egy éve elkezdték a bitcoinból, tether-ből és hasonló digitális valutából meggazdagodottak. Azok, akik már akkor tudták,
nem térhetnek ki a végtelenségig a viszonylag gyorsan jött vagyon állami megadóztatása elől.
S ez még csak az egyik fele félelmeiknek.
2017-ben a világ számos országában, illetve pénzintézetében persona non grata lett a bitcoin, illetve általában a kriptovaluták. Például az Origo is megírta, hogy Egyiptom főmuftija úgy találta, az iszlámmal ellentétes a kriptopénzekkel való kereskedés vagy annak használata. Az állami irányító szervek és hatóságok pedig mind hangosabban érvelnek amellett, hogy
eljött az ideje a kriptopénzek önálló életébe erőnek erejével belenyúlni, forgalmukat valamilyen állami szabályozás alá vonni,
árfolyamaikat pedig tényleges pénzpiaci szabályok szerinti karámba terelni.
Ez arra késztette számos blockchain vállalat tulajdonosát és jó pár kriptovaluta-milliárdost, hogy sajátos mentőakcióba fogva,
olyan helyen szervezzenek maguknak közösséget, sőt, saját városrészt, ahová nem érnek az adóhatóságok kezei.
A kiválasztott helyszín végül San Juan óvárosa lett, ahová az amerikai kriptovaluta-tulajdonosok pioníri lendülettel érkeztek meg és kezdtek egyeztetésbe a hatóságokkal az épületekről és terveikről. Az utópiának meg is találták a megfelelő nevet, a Puertopia kifejezésben, amíg valaki nem jelezte nekik, hogy ez nagyjából az „örök kisfiúk játszótere" szóképződményt jelenti az újlatinban.
Így a világ – leendő – legújabb városállamát most úgy hívják: Sol (napsugár, dicsőség, napfény).
A szigetre most tucatjával érkeznek a kriptovaluta-tulajdonosok, akik az igen kedvező adózási lehetőségek miatt csábulnak oda. Puerto Ricóban ugyanis lényegében úgy mentesülhetnek mindenféle adófizetési kötelezettségük alól, hogy ennek fejében nem kell lemondani amerikai állampolgárságukról.
A szigeten pedig – a jelek szerint – egyáltalán nem tiltakoznak az érkező milliárdosok ellen, sőt, abban bíznak, hogy jelenlétük révén gyorsan és látványosan erősödhet a régi erejét még mindig csak keresgélő Puerto Rico.
A kriptovalutából meggazdagodottak elkezdték megvásárolni a megvehető épületeket, ajánlatot tesznek szabadon álló földekre,
s tárgyalást kezdeményeznek reprezentatív városi épületek hasznosítására is.
Az érkezők egy része – elegendő szálláshely híján – kibérelt egy kolostort, innen pedig buszos túrákon járják a szigetet, megvásárolható ingatlanokra vadászva.
A helyiek közül nem mindenki fogadja a fejleményeket örömmel, többen nem bíznak abban, hogy a kriptoutópia álma úgy valósul meg, ahogy azt a blockchain-gazdagok ígérik. Az érkezők mindenesetre azt mondják,
azt szeretnék megmutatni, jól működhet az a rendszer, melyben a kereskedelembe nem szólnak bele felülről.
Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy negyedükben a pénz kizárólag kriptovaluta lehet, és ahol a helyi közösséggel együttműködve valósíthatók meg fejlesztések és érhetők el mindenkinek fontos célok. Azt is ígérik, a kis területen koncentrálódó hatalmas vagyont immár csoportként fogják arra használni, hogy abból jótékonykodjanak és
társadalmi vonatkozásban is javítsanak a szociális helyzeten.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a Puerto Ricó-i kriptokolonializmus vége, és hogyan fogják céljukat elérni a betelepülök. A nemes célok megfogalmazása mellett, többségük nem rejti véka alá, hogy eredendően az adóelkerülő magatartás adta meg a lökést a San Juan-i projektben való részvételre. Ezt Reeve Collins, a Tether egyik alapítója – ennél a kriptovalutánál eredetileg az ötlet az volt, hogy árfolyama valamilyen módon függjön a dollárétól – így fogalmazta meg:
Nem, nem akarok adót fizetni. Ez az első alkalom a történelemben, hogy bárki megalkothatja a saját pénzét, úgy, mint a királyok, kormányok vagy istenek."
Az egyik kihívás a betelepülők számára az, hogy Puerto Ricóban még mindig akadozik az áramellátás. Így a szigeten nehézségekbe ütközhet az ún. kriptovaluta-bányászat folytatása, különösen úgy, hogy egyetlen bitcoin érme kibányászása is rengeteg energiát emészt fel.