Bitcoin: újabb adóparadicsom a láthatáron?

Míg a bitcoin sokak üzleti fantáziáját mozgatja világszerte, addig az adóhatóságok is egyre komolyabban fókusz alá vonják a bitcoinnal végzett műveleteket. Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kriptovaluták képesek lehetnek a bezáruló adóparadicsomok helyét átvenni.

Bitcoin és az offshore

2008 óta a nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, információcsere, Európai Uniós szabály vagy akár az USA ún. FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokba rejtve tartsák. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével.

A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között

(mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy

egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. A bitcoin kis túlzással fogalmazva olyan, mint a készpénz, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben mobilizálható: a készpénzzel ellentétben

akár egy anonim internetes utalással vagy pendrive-on is hatalmas összegek mozgathatók bitcoin-on keresztül.

A kép illusztráció Forrás: Shutterstock

Ráadásul, napjainkra egyre szaporodnak annak legális és hétköznapi elfogadóhelyei – már Magyarországon is fizethetünk egyes helyeken bitcoinnal fodrászért vagy más szolgáltatásokért. És mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is.

Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik.

Minek tekinti a bitcoint az EU, illetve a tagállamok?

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a transzparens bitcoin-ügyletek adóadózása ne lenne egyre komolyabb téma.

Megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a bitcoinra.

Ez egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a kriptovaluta természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a bitcoinnal végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert

ez volt az első nyilvános állásfoglalás a bitcoin adózási természetét illetően.

Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is:

a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik.

Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.

Mit hozhat a jövő?

Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is,

megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját.

A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban

bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában.

Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne", és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre.