Szavazzon az Origón, hogy milyen érméket veressen az MNB

Budapest, 2016. február 18. Egy magyar vizsla a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. február 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nyilvános konzultációt tart arról a Magyar Nemzeti Bank, hogy jövőre, azaz 2019-ben mely érmék szerepeljenek az emlékérme-kibocsátási programban. Jövőre ünnepeljük például a Himnusz megzenésítésének, illetve Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula születésének 175. évfordulóját, de más érdemes ötletekre is lehet szavazni.

A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki forint emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán.

Az MNB a 2019. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében bárki véleményt nyilváníthat a kibocsátandó forint emlékérmék témáját illetően.

Az Origo olvasói (hasonlóan a 2017-es és a 2018-as sorozathoz) alább szavazhatnak a tervezett érmékről,

az MNB a szavazás eredményét és az olvasók véleményét is figyelembe veszi majd a végleges emlékérmeprogram kialakításánál.

Árpád-házi Szent Piroska

Szent László (1077–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya, II. Komnénosz János bizánci császár felesége. Szülei halálát követően Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, majd az ország diplomáciai érdekeit követve a bizánci trónörökös felesége lett.

Szent Piroska férjével, II. János császárral a Kisded Jézust tartó Madonna két oldalán Forrás: Wikipedia

Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Konstantinápoly egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a vele egybeépített 50 ágyas karitatív kórházat, mely a későbbi arab és európai kórházak építésekor is mintául szolgált. A katolikus és az ortodox egyházban is szentként tisztelik.

A Szent Margit emlékérme Forrás: GEDAI/Gedai

A 2017-ben Szent Margittal indult, az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat következő tagjaként

Árpád-házi Szent Piroska tiszteletére arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.

A Himnusz megzenésítése

A Himnusz a magyarság nemzeti éneke, 1989 óta Magyarország Alaptörvénybe iktatott állami himnusza. Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg a Himnuszt, amelynek eredeti címe Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költeményt 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc.

A darab ősbemutatójára 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban került sor.

Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményének kézirata a dokumentum letéti szerződésének ünnepélyes megújításakor az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az évforduló nemzeti és zenetörténeti jelentősége okán, valamint a 2018-as kibocsátású, a Szózat megzenésítésének 175. évfordulójáról megemlékező emlékérme analógiáján az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

Munkácsy Mihály és / vagy Benczúr Gyula

Munkácsy Mihály a XIX. századi magyar festészet nemzetközileg is elismert alakja. Romantikusan realista festőként alkotott, életképei szociográfusi érzékenységgel, pontosan ragadták meg az európai és a magyar társadalom életének, falusi és városi közösségeinek jellegzetes karaktereit.

A legrangosabb magyar képzőművészeti díj is Munkácsy művészete előtt tiszteleg 1950-es alapítása óta.

Munkácsy Mihály arckép Forrás: Wikimedia commons

Benczúr Gyula már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Csók István ilyen érmét kapott Forrás: GEDAI/Gedai

Az első magyar művészképző, a Benczúr-mesteriskola alapítója, és haláláig igazgatója. A romantikus festészet kiemelkedő alakja, leginkább monumentális történelmi témájú festményei tették híressé. Számos külföldi díj nyertese.

A 175. születési évfordulók kapcsán az MNB a korábbi években megjelent, magyar festőket bemutató emlékérméi tematikai sorozatának folytatásaként ezüst emlékérmék kibocsátását tervezi.

Reguly Antal

XIX. századi nyelvtudós, néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét, miközben értékes nyelvészeti anyagot is gyűjtött.

Az Urál-hegység egyik csúcsa ma is őrzi Reguly nevét.

Expedícióit követően 1847-ben a Magyar Tudományos Akadémia hazánk első néprajzi kiállítását szervezte meg a Reguly Antal által összegyűjtött tárgyakból. Magyarországon etnográfiai, embertani kutatásai is jelentősek. Elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában a palócok földjén.

A híres kutató Forrás: Wikipedia Commons

A 200. születési évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi, amely akár egy új, a magyar földrajz- és néprajzkutatókat bemutató emlékérme-sorozat nyitó darabja is lehet.

Földtani Intézet

Az 1869-ben, Magyar Királyi Földtani Intézet néven alapított intézmény Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Magyar Állami Földtani Intézet néven 2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe, napjainkban pedig Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven működik.

Állami költségvetésből finanszírozott feladatainak végrehajtásával független, hiteles szakértői segítséget nyújt a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére a földtan, geofizika, bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységéhez tartozik a hazai ásványi erőforrásokkal, felszín alatti vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata.

Kiemelten kezeli a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést.

A budapesti épület Forrás: Wikipedia Commons

A Lechner Ödön által tervezett, műemlékvédelem alatt álló szecessziós székházának építési munkálatai 120 évvel ezelőtt fejeződtek be.

A kettős évforduló kapcsán Az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

250 éves a szervezett orvosképzés Magyarországon – Semmelweis Egyetem

Mária Terézia 1769. november 7-én kelt rendelete alapján létrejött a nagyszombati egyetem orvosi fakultása, ami a szervezett orvosképzés kezdetét jelentette Magyarországon. Nagyszombaton 1770-ben öt tanszékkel és 40 hallgatóval kezdte meg működését az első magyar orvosegyetem.

Az intézmény 1777-ben Budára települt, majd Pestre helyezték.

A budapesti egyetemből 1951-ben kivált az orvostudományi kar és azóta önálló egyetemként működik, 1969 óta Semmelweis nevét viseli.

A Budapesti Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézete (ma Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) 1878 körül Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Az évforduló tudománytörténeti jelentőségére tekintettel az MNB ezüst emlékérme kibocsátást tervezi.

Kodály-koncepció

A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja mai magyar zenei köznevelésnek, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is.

A Kodály-koncepció 2016-ban került jó megőrzési gyakorlatként az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Érme a magyar táncház módszerről Forrás: MNB

Magyarország így három örökség-elemmel (Mohácsi busójárás, Matyó hímzéskultúra, Solymászat) és két jó megőrzési gyakorlattal (Táncház módszer és Kodály koncepció) szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó listáin.

Kodály Zoltán Forrás: AFP/Collection Roger-Viollet

2019-ben az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a 2011-ben megkezdett, Szellemi kulturális örökség emlékérme-sorozat részeként. A sorozat korábban megjelent érméi: 2011. Mohácsi búsójárás, 2012. Magyar táncház módszer

Magyar vizsla

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Jelentős állományai vannak Nyugat-Európában illetve az Amerikai Egyesült Államokban. 1935-ben került fel a hivatalosan elismert fajok listájára.

Elegáns megjelenés, könnyed felépítés, harmonikus mozgás jellemzi. Kedves, engedelmes természetű, intelligenciájával a vizslák közül is kiemelkedik.

Sokoldalú, nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, házőrzésre ugyanakkor nem alkalmas.

magyar vizsla, Forrás: MTI/Kovács Attila

A magyar vizsla érmével a tervek szerint egy a jellegzetes hazai állat- és növényfajokat bemutató, ezüst emlékérme-sorozatot indít 2019-ben az MNB.

Esztergom, Várhegy és Víziváros

A NÖRI aktív közreműködésével 2014-ben indult a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat, amely indítása óta évente egy taggal bővül. (2014. Somogyvár-Kupavár, 2015. Mohács, 2016. Rákoskeresztúri Újköztemető, 2017. Kossuth tér, 2018. Fiumei úti sírkert).

Érme a rákoskeresztúri újköztemetőről Forrás: GEDAI/Gedai

Az esztergomi várhegy a magyar államiság és a magyarországi kereszténység történetének egyik legfontosabb emlékhelye, a Magyar Katolikus Egyház központja. Géza fejedelmi székhelye, I. Szent István szülőhelye, itt alapította az első magyar érsekséget. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti központja volt. A török háborúk során a középkori város nagyrészt megsemmisült.

A 19. századi érsekek reprezentatív elképzelései nyomán született meg az új egyházi központ az ország legnagyobb székesegyházával, a Bazilikával és a Vízivárosban álló Prímási Palotával.

Esztergomi bazilika Forrás: Fortepan

A kibocsátás apropóját az adja, hogy az esztergomi bazilika zárókövének elhelyezésével (1869. november 1.), 150 évvel ezelőtt fejeződtek be a főszékesegyház építési munkálatai.

Az emlékérme a tervek szerint - a sorozat részeként - bronzpatinázott színesfém kivitelben jelenne meg.

Kandó Kálmán születésének 150. évfordulója

Kandó Kálmán magyar mérnök, a vasútvillamosítás nemzetközi hírű úttörője. Munkásságával lehetővé vált a gyorsabb, biztonságosabb és környezetbarátabb vasúti közlekedés. Nevéhez fűződik a nagyfeszültségű, háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatás és a fázisváltó kidolgozása.

Ő tervezte meg az olaszországi Telina-völgyben lévő vasútvonal villamosítását,

amely egyben a világ első nagy-feszültségű váltakozó árammal működő vasútvonala is.

Kandó Kálmán, Vilczek Ernő, Verebélÿ László az 1924. évi Első Energia Világkonferencián Forrás: Wikipedia Commons

A színesfém emlékérme kibocsátását a 2006-ban indult, a magyar felfedezőket és találmányok bemutató színesfém sorozat 12. tagjaként tervezi az MNB.