Nem halogatható tovább az ázsiai platformok bontása

A platform, part of the Castor Project, located in the Ebro Delta off the coast of Alcanar stands at sea on October 2, 2013 following ten earthquakes with a magnitude between 1.4 and 2.9 registered today and blamed by green groups and geologists on a large offshore gas storage plant that started operating in June. The Castor storage plant aims to store gas in a depleted oil reservoir 1.7 kilometres (1.05 miles) under the Mediterranean Sea. AFP PHOTO/LLUIS GENE / AFP PHOTO / LLUIS GENE

Nem halogatható tovább az ázsiai, elsősorban a Csendes-óceán térségébe telepített, elöregedett olajinfrastruktúra visszabontása. Ha az érintett vállalatok és olajtársaságok nem tesznek semmit, az akár súlyos katasztrófákhoz is vezethet. A számla magas lesz, de muszáj kifizetni.

Az olajipar előtt álló egyik nagy feladat a közeljövőben, hogy megszabaduljon az elöregedett eszközeitől, illetve használaton kívülre helyezze a termelésből kivont infrastruktúrát. A Wood Mackenzie jelentése arra hívja fel a figyelmet, Ázsiában már így is veszélyes lemaradásban vannak, a környezet és a tengerek emiatt pedig nagy veszélyben vannak. Milliók megélhetése múlik azon, megmentik-e a vizeket a pusztuló olajlétesítményektől azok, akiknek ez a feladata.

Sokba kerül lebontani az elöregedett létesítményeket Forrás: AFP/Lluis Gene

Hatalmas az infrastruktúra

Kína, Malajzia, Thaiföld, Indonézia és Ausztrália vizein döbbenetes nagyságú olajinfrastruktúra épült ki az 1970-es évektől kezdődően. A berendezések jelentékeny hányada mostanra elöregedett vagy használaton kívülre került. Javításuk, karbantartásuk mind költségesebb. Ráadásul – ahogy a problémáról az Origo is írt – nem csak a létesítmények öregednek ki, hanem azok a munkavállalók is, akik részt vettek az üzemeltetési feladatokban.

A becslések szerint a vizeken elképesztő mennyiségben van jelen a fekete arany kitermeléséhez kapcsolódó, jelentős környezeti terheléssel járó infrastruktúra.

Tételesen

• 35 ezer olajkútról,
• 2500 tengeri platformról
• valamint 34 ezer mérföld hosszú csővezetékről van szó.

Az energetikai tanácsadó számításai szerint, ebben a hatalmas eszközparkban 7 és 8 millió tonna körüli acél halmozódott fel.

Több millió tonnányi acélt építettek be a létesítményekbe Forrás: AFP/Ho

Az elöregedés miatt, fennáll a környezeti terhelés mellett a szennyezés kockázata is. A mind leharcoltabb berendezések lényegében napról napra növekvő kockázatot jelentenek a térségben, akár olyan volumenű katasztrófákhoz is vezetve, mint amelyek a Mexikói-öbölben történtek a kitermelés kapcsán.

Elég lehet valamilyen időben nem észlelt meghibásodás is, hogy komoly veszélyhelyzet alakuljon ki a tengerek élővilágára és a tengerből élőkre nézve.

Az egyik malajziai fúrótorony Forrás: Petronas

Bontani pedig nem csak az elhasználtság miatt szükséges, hanem azért is, mert a megújuló energiák térnyerésével, az energiaellátásban átértékelődik az eddigi fosszilis hordozók szerepe.

Még a szabályozás is belenyúlhat

A létesítményeket meghagyni túlságosan kockázatos, így kerül amibe kerül, le kell bontani azokat, melyek szükségtelenek vagy túl veszélyesek. Ezt azonban nehezíti az is, hogy a bontásnak szigorú szabályok szerint kell történnie. A vállalatok kötelezettségét azonban csak Thaiföld és Ausztrália szabályozza a kívánt mértékben a szakértők szerint – ahogy az Origo írt arról, a roncsok létesítménye és újrahasznosítása finom megfogalmazással is, legalább kérdéses tisztaságú üzletvitellel a háttérben valósul meg.

Kínai földgáz-platform Forrás: Imaginechina/Tang ke - Imaginechina/Tang Ke

Az előzetes számítások szerint, a leginkább kritikus létesítmények bontása minimálisan 100 millió dollárt jelent az ázsiai vállalatoknak.

Ez jelenleg nagyjából több mint 26 milliárd forint.

Ugyanakkor a végső számla ennél jóval nagyobb lehet. A British Petrolnál úgy számoltak, 20 millió dollár elegendő ahhoz, hogy levonuljanak a Mexikói-öbölről, ehhez képest a vége ennek a tízszerese lett.

Több országban hiányzik a szabályozás, ami garantálja, hogy a visszabontás megfelel a környezetvédelmi előírásoknak Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A helyzetet nehezíti, hogy Ázsiában korábban nem mindig teljesült az olajiparban bevett biztonsági gyakorlat. Eszerint új kutak vagy platformok létesítésénél, az engedély kiadását ahhoz kötik, hogy a vállalat letétben tartsa a bontáshoz szükséges összeget. Ez a térségben nem minden létesítménynél teljesült.

Vannak ugyanakkor biztató fejlemények is.

Ahogy az Origo is beszámolt arról, az olajtornyok és vezetékek bontása új, igen jól jövedelmező szektor megjelenését hozhatja el az olajiparon belül, amelynek már első, olajkút-bontó szimulátora is rendelkezésre áll.