A mikro- és kisvállalkozások egy része – elsősorban a vidéki, kétezer fő alatti kistelepüléseken – alig vagy egyáltalán nem tudják kigazdálkodni a jelentősen megemelt minimálbéreket - írja a Magyar Idők a munkaadói oldal érdekvédelmi szövetségeinek állásfoglalása nyomán.
Már a bérmegállapodás 2016-os aláírásakor jelezték, sok cégnek okoz gondot a tavaly 25, az idén további 15 százalékos garantált bérminimum-emelés kigazdálkodása
- mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Elsősorban a kis lélekszámú településeken, ugyanis nincs akkora vásárlóerő, amellyel a bérterheket ki lehetne termelni.
A VOSZ főtitkára kiemelte, hogy kormányzati segítségre lenne szükség.
Megoldást jelentene például a lakosságszám alapján differenciált szociális hozzájárulási adófizetés, tehát az ebből a járulékfajtából adott kedvezmény. Ez akár a Munkahelyvédelmi Akció kibővítésével is megoldható lenne. Segítséget jelentene az iparűzési adóra adható kedvezmény is.
De Dávid Ferenc szerint az is megoldást jelentene, ha a szegényebb kistelepüléseken működő cégek átalányadó formájában teljesítenék adófizetési kötelezettségüket. A főtitkár szerint a probléma megoldása azért is létszükséglet, mert
jövőre tovább emelkednek a legalacsonyabb bérek, így a jelenség még súlyosabbá válik,
ráadásul a kisebb falvak, községek elnéptelenedésének megállításához is nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatásokat fenn tudják tartani.
Szó sincs arról, hogy a béremeléseket fel kellene adni, hiszen a munkaerőhiány kezelése mellett a dolgozók megbecsülése is létkérdéssé vált
- állítja Neubauer Katalin, a kisboltokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
Ugyanakkor kormányzati segítség nélkül a kisebb élelmiszer-árusító egységekben nehéz a béremelés, mivel a területen működő kisvállalkozások helyzete súlyosabb, amiatt is, mert a kisvállalati adózási formákból kiesnek.
Emellett méretüknél fogva a nagy áruházakhoz képest az olyan szolgáltatásokat is magasabb áron kapják, mint az áram, a gáz, a telefon vagy akár a bankkártyaterminál fenntartása.
A főtitkár a megoldási javaslatokkal kapcsolatban arról beszélt, a szolgáltatási díjak kedvezményének megteremtése mellett
szükség lenne a kis- és középvállalatok számára elkülönített járulékfizetési rendszerre.
Megoldás lehet az is, ha a munkabérre rakódó járulékok csökkennének a legkisebbek számára, és egy olyan szolgáltatói kamara felállítása is segíthet, amely valóban a kisebb üzletek érdekeit képviseli. Az MNKSZ főtitkára arra emlékeztetett, mielőbb tárgyalnának a kormánnyal a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban.