Sehol sem egyszerű fennmaradni a hagyományos könyvesboltoknak, most, hogy egyre több mindent lehet elektronikus formátumban olvasni. A boltok egy része Kínában is küzd a túlélésért, azonban úgy tűnik, épp egy ellentétes jellegű fejleménynek lehet tanúja a világ: Kínában irodalmi, könyves és boltjaik reneszánsza köszöntött be.
A távol-keleti országban a Xinhua Bookstore az egyik legnagyobb brand a könyvkereskedésben. A kiadói tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalat az egyetlen, amely jelen van az ország teljes területén.
Az idén fennállásának 80. évfordulóját ünneplő vállalat hálózata fénykorában 17 ezer egységet számlált.
Noha mostanra az egységek száma a felére csökkent, a vállalat még mindig a piac meghatározó szereplője. Ez annak ellenére így van, hogy Kína nagyvárosait az utóbbi időben ellepték az állami kiadótól független kereskedések, outlet-jellegű könyváruházak. Ezt a folyamatot elősegítette az is, hogy a kormány jelentős támogatást nyújtott az ágazat számára.
Jelentések szerint 2013 óta a könyvkereskedést évente mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő, 5 milliárd jüannal támogatta a pekingi vezetés.
A Pénzügyminisztérium pedig ezen felül, további jelentős összegeket áldozott arra, hogy a könyvesboltok talpon maradhassanak, illetve új egységek nyíljanak, az online kereskedelem erősödésének idején.
A számok megerősítik ezt a döntést. A Kínai Kiadók Szövetségének adatai szerint, 2017-ben 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene az előző évhez képest, és meghaladta a 12 milliárd dollárnak megfelelő jüant.
Ez több mint 3000 milliárd forint.
Az értékelések szerint Kínában a gyarapodó középosztálynak köszönhető a könyvek reneszánsza. Egyesek nem is túlélésről, hanem teljes újjászületésről beszélnek a kínaiak növekvő könyvolvasási kedve kapcsán.
Az idén jelentős évfordulóhoz érkező Xinhua egyik új könyvesboltja nem kisebb helyen, mint Sanghaj egyik óriási bevásárló központjában nyílt meg. A könyvesbolt része annak a 4000 négyzetméteres, kétszintes komplexumnak, melyet alkotója „Space of light" névre keresztelt. A második szinten egy múzeum kapott otthont.
A koncepció különlegességét az adja, hogy a két szint szerves egészet alkot.
A tervezéssel nem kisebb nevet, mint a Japán jelenleg legnagyobb tervezősztárjának számító, 76 éves Tadao Ando-t bízták meg. A hazájában és az Egyesült Államokban is számos épületet jegyző Ando előszeretettel építi munkáit a fény és az árnyék kölcsönhatására, viszonyára, amelyet ez alkalommal ovális, tojásdad formával egészített ki. Ez kölcsönzi azt a benyomást, hogy a két szint egybe tartozik.
Az építész elmondta: számára a tér nyitottsága egy sajátos végső határt képvisel, és örül annak, hogy tervezői munkájának legfontosabb gondolatiságában a kínai boltlánc is fantáziát látott – és a hírek szerint nem is csak egy egység megnyitásának erejéig. Véleménye szerint, így sikerül az olvasók számára életre kelteni az irodalom szépségét és elősegíteni a művészetek összekapcsolódását, amihez a koncepció adja a keretet.
A japán tervező nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a kínai könyvvilágnak ki kell lépnie a szigorú értelemben vett irodalmi ernyő alól.
Felolvasóesetek, művészeti rendezvények, előadások, közönségtalálkozók: az elmúlt évek számos sikertörténetről szóltak, melyek azt igazolják, a könyvesboltok és a könyvek világa revolúcióját éli Kínában.