Nem lóverseny az euró bevezetése

Hazánk egyre inkább megfelel az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek, ám a pontos céldátum nem ismert még, az idő nem sürget. Az uniós támogatások pedig nem kenyéradományok, azok különösebb hálálkodás nélkül a felzárkózást, versenyképességet segítik elő. Az, hogy közös legyen a pénzügyminiszter az eurózónában, nem szerencsés – hangzott el az euró jövőjével kapcsolatban a Külügyi és Külgazdasági Intézetben egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Lassan kilábal az eurózóna a korábbi esztendők gazdasági és pénzügyi nehézségeiből. Az övezetet
most leginkább a két főszereplő,

Franciaország és Németország igyekszik a maga képére formálni,mégpedig úgy, hogy az előbbiek támogatják, az utóbbiak pedig ellenzik a kétsebességes Európát,

mondta Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadója a Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI) az euró és az euróövezet jövőjéről szervezett háttérbeszélgetésen.

Indoklásul arról is szólt, hogy Németország nem támogatja az uniós szintű adókoordinációt is jelentő elképzeléseket, sőt,

az Európai Unió esetleges bővítéséről sincs megegyezés, ahogy a közös fiskális politika sem élvez együttes támogatást.

A németek félelmei elsősorban abból fakadnak, hogy amennyiben elfogadják a közös ügyek rendezését, akkor a gazdasági gondokkal küzdő országok „számláját" is nekik kell majd állniuk.

Velük szemben a francia vezetés viszont úgy véli, hogy túl gyenge és nem hatékony az unió, így azt szuverénné, egységessé és demokratikussá kellene tenni. Ezért többek között egy erősebb és egységesebb költségvetést, azaz

külön kasszát szeretnének az eurót használó országoknak, központi adórendszerrel, jogharmonizációval és betétbiztosítással.

Mindehhez pedig közös pénzügyminisztert és közös parlamentet rendelnének. A nagyívű reformokhoz viszont tagállami konszenzus kellene, erre azonban Szapáry szerint most kevés esély van, hiszen jelenleg a politikai problémák állnak a fókuszban, azon belül is a migráció és a brexit kérdése, amelyek miatt hatalmas összegeket kell átcsoportosítani

Szapáry György, az MNB volt alelnöke, a jelenlegi elnöki tanácsadója Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Véleménye szerint újdonság az is, hogy az unió egészét ezek az erők cenrifugálisan mozgatják, a hatásuk pedig még nem teljesen ismert. Ami a gazdasági és pénzügyi kérdéseket illeti, a szakember szerint az infláció aránylag alacsony eltéréseket mutat az eurózónán belül, a gazdasági folyamatok hosszútávon kiegyenlítik egymást, ám a munkanélküliségnél nagy eltéréseket láthatunk.

Ahol magas a munkanélküliség, ott magas az államadósság és a költségvetési hiány is. Ennek kezelésére közös fiskális politikára lehet szükség, azonban ez azt jelentené, hogy a jól teljesítő országok kisegítik a lemaradókat. Ez viszont egyelőre álom maradhat a közgazdász szerint.

Mint fogalmazott, a munkaerő oda áramlik, ahol a hozzáadott érték magasabb, ilyen például a bérszint és a fejlettség.

Az az ország ahová dolgozni mennek az emberek, gazdaságilag tovább fejlődik. A befogadó ország tehát külön előnyökhöz juthat, ezért a közös kasszába többet is fizetnek be, az elmaradottabbak pedig nagyobb támogatást kaphatnak.

Az uniós transzferek hozzásegítik a felzárkózáshoz az országokat, nem kenyéradományról van szó, sőt „hálásnak kell lenni, hogy a szovjet hatalom megdőlt és kitágultak a határok" – hangoztatta Szapáry György.

Hazánkkal kapcsolatban kifejtette: az eurózóna bővítése mellett állunk, céldátum nincs arra
meghatározva, hogy mikor lehet itthon is euróval fizetni.

Megfelelő gazdasági felkészültség esetén érdemes bevezetni az eurót, egyben lemondani az önálló monetáris politikáról. Forrás: AFP/Miguel Medina

A magyar sajátosságokkal kapcsolatban Molnár Balázs, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára
kifejtette: a közös uniós valuta bevezetésének feltételeinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak (1,5 százaléknál nem nagyobb infláció, a GDP 3 százalékát meg nem haladó költségvetési hiány, a nemzeti össztermék maximum 60 százalékára rúgó államadósság) teljesítése nem garancia az euróra való áttérés sikerére. Ehhez ugyanis többek között

a jó versenyképesség és az eurózóna gazdaságába való beágyazottság is szükséges.

A politikus az euró jövőjét illető brüsszeli elképzelésekről szólva elmondta, a kormány szerint nincs szükség az eurózóna „pénzügyminiszteri" tisztségének létrehozására.

Ennek alapján Magyarország nem támogatja a Külügyminiszterek Tanácsa és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács intézményének kiüresítését. Viszont fontos, hogy sok rövidtávú hatással kell számolni, amelyek a most futó költségvetésben alacsonyan voltak kalkulálva.

Szem előtt kell tartani a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok megtartását is, és lényeges, hogy minél fejlettebbek legyünk az euró csatlakozásakor.

Ezt pedig a versenyképesség növelésével lehet a legjobban elérni. Molnár azt is kiemelte, nem kellett volna a Brexitet, azaz a britek kilépését az unióból megvárni, és nem kellett volna külön kezelni az Európai unió és a monetáris unió vitáját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2012-es tanulmányát idézte Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője: e szerint

az euró bevezetésének nettó GDP-hatása 0,76 százalékos, így 20 év alatt 10 százalék feletti GDP-növekedést várhatnánk az euró bevezetésétől.

A mostani tudás alapján viszont a pozitívumokat felül, míg a negatívumokat alulbecsülték – mondta a szakértő. Így tehát nem véletlen, hogy

az MNB a maastrichti kritériumok felett további követelmények teljesítését javasolja az euró bevezetése előtt.

Török szerint fontos, hogy fejlettebbek legyünk a közös fizetőeszköz bevezetésekor, a jegybank által felvázolt feltételeket viszont túl óvatosnak tartja.

Viszont ha bevezetjük majd az eurót, előnyként jelentkezhet, hogy tovább bővül a külkereskedelem,
csökken a pénzügyi fertőzéseknek való kitettség, ám ugyanakkor ez a szuverén monetáris politika
feladását is eredményezheti.

Mint fogalmazott, ahhoz képest, hogy pár éve a görög, a spanyol, az
olasz válságtól és az euróövezet szétesésétől kellett tartani, mára egy felívelő ciklusban vehet részt
hazánk is a közös európai gazdaság erősítésében.