Így néz ki egy NAV-ellenőrzés

A NAV évente nagyjából 30 ezer ellenőrzést folytat le, a cégek így jó eséllyel futhatnak bele olyan helyzetbe, amikor tárgyalni kell a hatósággal. Különösen fontos az idén végiggondolni a teendőket, mert az év elején teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újraszabályozása a teljes ellenőrzést érinti – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az ellenőrzés nem villámcsapásként jön, az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót – kivételes esetben megjelenhet váratlanul is a revízió, ez esetben azt keresik jellemzően, amit a cég igyekezne eltüntetni.

Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére.

Érdemes lehet a kért iratokat szakemberrel átnézetni, nem érdemes ugyanis olyan adatokat átadni, amit nem muszáj.

Rambót játszani azonban nem éri meg, vagyis az ellenőröket be kell engedni a cég helyiségeibe, ott pedig megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló, vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is, akár volt munkavállalóktól. Ez nem jelenti azt, hogy a revizor ellenőrizetlenül jöhet-mehet:

a cég képviselője, tanácsadója minden lépésnél jelen lehet. Ezt érdemes kihasználni.

Az adatokat át kell adni, fecserészni viszont nem kell Fotó: Hartl Nagy Tamás

A cég képviselője és annak családja megtagadhatja a válaszadást, nyilatkozattételt.

Más személyek viszont csak kivételes esetben, például ha a cég ügyvédjét titoktartás terheli, vagy ha vallomásukkal saját maguk ellen is vallanának.

Ami az átadandó iratokat illeti, érdemes azokról listát készíteni, hogy egy későbbi időpontban bizonyítani lehessen: az adatot megkapta a hatóság.

Fontos, hogy a NAV csak olyan adatot, listát kérhet, amely elkészítésére törvény kötelez. Vagyis a számlákat elkérheti, de azt nem követelheti meg, hogy speciális szempont szerint válogassa le azokat a cég, ha amúgy ilyen szűrést nem végzett. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat.

Bár sok esetben csak azt az adatot célszerű átadni, amint a revizor kér, néha jól jöhet, ha szorgalmas a cég. Ennek az az oka, hogy később már csak korlátozottan lehet új bizonyítékot előterjeszteni.

Vagyis ha valamit állítani akar a cég, jó, ha már indításkor csatolja az azt alátámasztó iratokat is.

Mivel egy revízió nem Kafka-regény, a cég bármikor kérhet felvilágosítást az ügy állásáról, vagyis mindig tudhatja, hol tart ez ellenőrzés. Bár új bizonyítékokat benyújtani nem lehet, nyilatkozatot bármikor tehet a cégvezetés.

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni. Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. A jegyzőkönyvben még nincs bírság, azt csak határozatban szabhat ki a hatóság. A jegyzőkönyv azonban már tartalmazza, milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.