A dél-afrikai törvényhozás döntése nyomán az alkotmányt is módosítani kellhet, de ez csak technikai jellegű kérdésnek tűnik amellett, hogy az ország mezőgazdasága a tét.
A dél-afrikai parlament olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a farmerek földje kárpótlás nélkül kisajátítható.
Ez súlyos feszültséget okozhat 24 évvel az apartheid bukása után az országban, ahol
a mezőgazdaságilag értékes területek 73 százaléka jelenleg is fehér gazdálkodók kezében van.
Ez az arány 1994-ben 85 százalék volt.
A nagyjából 50 millió lakosú országban a fehér bőrszínűek aránya nagyjából 9 százalék. Az ide tartozó gazdálkodók a művelésbe bevont területek közül is a leginkább értékeseket birtokolják.
A február közepén beiktatott új elnök, Cyril Ramaphosa első beszédében már letette voksát amellett, hogy a mezőgazdasági termelők földjeit akár kártalanítás nélkül is kisajátíthassák. A ház elnöke, Julius Malema pedig azt mondta:
A kompenzáció idejének vége, most eljött az igazságosság ideje."
A házelnök szerint a döntés mögött nincs semmiféle bosszúvágy a fehérek ellen. Malema korábban annak a baloldali politikai tömörülésnek volt az egyik tagozatvezetője, amelynek nevéhez a földelkobzás lehetőségének most elfogadott koncepciója köthető, és amely korábban Nelson Mandela pártja is volt.
Többen azonban úgy vélik, Malema korábban nyíltan uszított a fehérek gazdaságainak elfoglalására. Egyesek szerint az új elnök is ennek hatására foglalt állást a kérdésben, így vélhetően a szegény vidéki lakosság támogatását is hosszabb távon magáénak tudhatja.
Dél-Afrika eddig még nem jutott Zimbabwe sorsára.
Ott a fehérektől elkobzott farmokat a gazdálkodáshoz nem értőknek adták, ami nem csak a mezőgazdaság, hanem az ország egészének csődjéhez is vezetett.
Egyelőre nem lehet megjósolni, mik lehetnek a döntés gazdasági és társadalmi következményei.
Az ország 2016-ban 22 milliárd dollár értékű mezőgazdasági teljesítményt mutatott fel, ami közel 13 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest.