A világátlagnál nagyobb a magyar cégeknél tapasztalt gazdasági bűnözés

A gazdasági bűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatos magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések, a kiberbűnözés és az üzleti szabályszegés.

A gazdasági bűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatban a válaszadók 100 százalékos növekedést tapasztaltak, azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban a PwC felmérése szerint. Ez az eredmény azonban félrevezető, valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult – emeli ki a cég közleményében.

A PwC 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vont be elemzésébe. Globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált,

Magyarországon ez az arány még magasabb, azaz 51 százalékot tesz ki.

A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék), a kiberbűnözés (31 százalék) és az üzleti szabályszegés (28 százalék).

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére.

Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni a megakadályozásuk érdekében.

A kiberbűnözés területén mérték az eddigi legnagyobb mértékű növekedést Forrás: Origo

A PwC szakértői szerint elérkezett az idő arra, hogy a cégek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit" jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik.

A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésükhöz képest (33 százalék). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek" csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok" (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.

A PwC 2016-ban készült kutatása óta a kiberbűnözés „felnőttkorba" lépett és jelentősen nőtt – ez vált a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekménnyé.

A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést,

így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális átlagot.

A kiberbűnözés számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

A magyarországi válaszadók 17 százaléka szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.

A visszaélések jelentős kárt okoznak a vállalatoknak. A felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százaléka több mint 100 ezer amerikai dollárt (több mint 25 millió forintot) veszített Magyarországon.