A Bankmonitor gyűjtésében összeszedte, hogy milyen volt a rendszer és milyen lesz .Az egyszerűsítés jó irány, de eddig is voltak kivételek. Egy dolog pedig még mindig nehézséget okozhat.
Bármilyen témáról is legyen szó, azt kell először tisztázni, hogy a csok-változtatások előtt mi volt a pontos gyakorlat az ingatlantulajdont illetően.
Mint ismert, új lakás vásárláskor eddig sem volt akadály, ha van az igénylő nevén ingatlan volt, csokot korlátozás nélkül lehetett igényelni. Használt lakás vásárlás és bővítés esetén volt egy olyan szabály, hogy a csokos lakáson kívül csak olyan ingatlannal lehetett rendelkezni,
amiben a tulajdonjog nem haladta meg az 50 százalékot.
Praktikusan ez azt jelentette, hogy azon a lakáson kívül, amire a csokot kérte az igénylő, nem lehetett olyan ingatan, aminek több mint a fele a nevén volt. A lakások számát illetően nem volt megkötés, vagyis bármennyi lakás lehetett, a lényeg, hogy az 50 százalékos korlátot nem lehetett meghaladni. Ez könnyedén megugorható volt például házastársak között, ha egy másik lakás is volt, és abban 50-50 százalékos volt a tulajdoni arány.
Sőt, meghatározott kivétellel most is felmehet a tulajdoni arány 50 százalék fölé, csak ehhez az kell, hogy
a lakás haszonélvezettel terhelt legyen.
Ennek a szabálynak is meg volt a maga oka, hiszen a szülők utáni öröklés esetén a jogszabály biztosítja a túlélő szülő haszonélvezetét. Egy gyermek könnyedén úgy találhatta volna, hogy ha az egyik szülője elhalálozik, akkor az öröklés miatt nem kapna csokot.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a speciális példában a szülői lakásban életvitelszerűen a túlélő szülő lakik. Nyilvánvaló, hogy a rendszer ilyen jellegű hibáit ki kellett küszöbölni már korábban, és nem kell indokolt azt vélelmezni, hogy ezért került be ez a tétel, hogy egyesek kibúvót kapjanak.
Nagyon egyszerű lesz az új rendszer, hiszen kikerül a használt lakás és bővítés esetén az 50 százalékos felső korlát. Vagyis a használt és az új építésű lakások esetében is a többi ingatlantulajdonunktól függetlenül lehetséges csokot igényelni.
A Bankmonitor szerint, üdvözlendő a szabályok egyszerűsítése, viszont a portál szerint megállapítható, hogy a jelenleg hatályban lévő szabályok sem jelentettek akkora akadályt. Az új lakásnál és építésnél nem volt kérdés most sem az egyéb ingatlantulajdon.
A használt lakásnál és bővítésnél már bonyolultabb volt a helyzet, de ha valaki nagyon akarta, akkor az arányokat át lehetett úgy alakítani, hogy az ne jelentsen gondot a csok-igénylésnél. Használt lakásvásárlásnál, ahogy az imént szerepelt, a haszonélvezeti jog miatt az 50 százalékos küszöb sem volt kőbe vésett szabály.
Továbbra is van egy megkötés használt lakás vásárlók és bővítők esetében.
A bankok az elbírálás során megnézik, hogy 5 éven belül eladott ingatlanunk volt-e. Ha igen,
akkor annak a teljes értékét be kell forgatni az újonnan vett lakás árába.
Ennek kiegészítésével lehet jogosutságot szerezni a csokra.
Egy példán bemutatva: a három év után 20 millióért eladott lakása helyett, ugyanennyi vételárért, egy külső kerületben, nagyobb lakást vásárol a vevő. Mivel az 5 éves limitet nem érte el, a teljes összeget (20 millió forintot) a friss lakás megvételére kell fordítania. Nem teheti azt meg, hogy abból csak 10 milliót használ fel és a maradék 10 milliót kéri csok formájában.
Mindent egybevéve, az egyszerűbb szabályok valóban támogathatják a piacot és egyes esetekben új csok-igénylőket hozhatnak az ingatlanpiacra, de az eddigi trendet nem fogja alapjaiban megváltoztatni. Főleg most, hogy azt lehet látni, hogy az ingatlanpiac lassulni kezd, amit jól mutat az ingatlanok átlagos eladási idejének erős növekedése is.