Kína feltett szándéka, hogy – kihasználva a vékonyodó jégtakarót és az egyre hosszabbodó nyári időszakot – növelje az északi sarkkörön bonyolított teherforgalmát, bekapcsolva az ottani tengeri útvonalakat az új Selyemútba. Ahogy az Origo megírta, Észak-Európában a célállomás Kirkenes városa lehet, ahonnan vasúton utazna tovább az áru Európába.
Finnországban neves akadémikusok és üzletemberek egy csoportja is támogatja a sarkköri tehervasút megépítését, mely a norvégiai Kirkenes városából indulva szállítaná a távol-keleti árukat a finnországi Rovaniemibe. Ahogy az Asia Times beszámol arról, mind a norvég, mind a finn fél áldását adta a kezdeményezésre, így a projekt második szakaszába léphet.
Ennek keretében közös norvég-finn munkacsoport áll fel. Az ebben dolgozó szakembereknek a feladata az, hogy kidolgozzák a projekt megvalósításának súlyponti lépéseit, és azokhoz időbeli ütemezést rendeljenek.
A munkacsoportnak 2018. december 31-ig van ideje arra, hogy átfogóan értékelje az egyes útvonal-választások eltérő környezeti és financiális hatásait,
valamint az azokhoz rendelhető menetrendeket, összefoglalva azt is, melyik variációnak milyen engedélyezési eljárásokon kell átmennie a megépüléshez.
A két települést összekötő tehervasút ugyanis több nyomvonalon is megépíthető.
Az egyes variációknak eltéri környezeti hatásai lennének, és kivitelezési költségük is változhat.
Úgy tűnik, viszonylag kis módosításokkal némileg faragható a 3,4 milliárd dolláros (több mint 900 milliárd forintos) keret, amit most a projektre szánnak.
A finn közlekedési és szállítmányozási miniszter, Anne Berner azt mondta, ez a vonal Európa egyik legfontosabb vasúti projektje jelenleg. Véleménye szerint, mind Norvégia, mind Finnország északi területeinek gazdaságára jótékony hatást gyakorolna megépülése.
A Finn Közlekedési Ügynökség – a norvég hatóságokkal együtt – öt alternatív variációt vázolt fel az összeköttetés megépítésére. Igazgatójuk állásfoglalása szerint,
műszakilag mind az öt kivitelezhető, ám fel kell mérni, milyen pénzügyi modell és milyen környezeti hatások mentén.
A két skandináv ország közötti együttműködésről eddig mind a norvégok, mind a finnek elégedetten nyilatkoznak. A tervek mostani állása szerint, a vasútvonal építése 2030-ra fejeződhet be.