Dél-Korea a világ leggyorsabb internetes infrastruktúrájával rendelkező országa. A Google Térkép autós és gyalogos útvonaltervező szolgáltatása azonban mégsem érhető el ott. Az Asia Times utánajárt, mi állhat ennek háttérben. Az ok éppúgy lehet az Észak-Koreától való félelem, ahogy gazdasági protekcionizmus.
A nemrégiben lezajlott téli olimpia eseményeinek látogatói sajátos kihívás elé néztek Dél-Koreában. Legalábbis azok, akik korábban megszokták a Google Térkép használatát az útvonalaik megtervezéséhez. Ez a szolgáltatás ugyanis nem működik Dél-Korea területén.
Valójában a világ legjobb internetével rendelkező országa az egyetlen, ahol nem működik.
Így azok a látogatók, akik okostelefonjaik segítségével kívánták megoldani a tájékozódási feladatokat, új alkalmazások után kellett, hogy nézzenek, amíg az országban tartózkodtak. S miközben a déli Koreában a szolgáltatás nem működik, addig – a hírek szerint – Észak-Koreában viszont kifogástalanul.
Az elzárt és titokzatos diktatúrában részletes adatok, jó eléréssel könnyítik meg a tájékozódást ezzel az alkalmazással.
Azonban arról, hogy Dél-Koreában ez nem így van, valószínűleg éppen Észak-Korea tehet.
Az eredendő ok, amiért az amerikai techvállalat szolgáltatása nem elérhető Dél-Koreában, az a két Korea közötti háborúra vezethető vissza. Ennek tűzszünettel való lezárása után, a déli országrészben különleges, szigorú rendelkezéseket hoztak azért, hogy megvédjék a részletes térképészeti adatok külföldre jutását. Ha az érzékeny információk rossz kezekbe kerülnek, az veszélyeztetheti az ország biztonságát, különösen az északi diktatúrától – érvel Dél-Korea.
Vagyis Dél-Koreában elsősorban a nemzetbiztonsági kérdések korlátozzák a külföldi vállalatok tevékenységét az online térképezésben és a navigációs szolgáltatásokban.
Ezekhez az érzékeny adatokhoz még a Google sem fér hozzá.
Dél-Korea 2016-ban felajánlotta az amerikai társaságnak, hogy átadja részére a szükséges térképészeti adatokat – feltéve, ha a Google jelentősen lebutítja a térképek felbontását, különösen a katonai és a kormányzati létesítményeknél. A Google ezt azonban nem fogadta el,
így jelenleg amire képesek Dél-Koreában, az az utcák és az épületek rendkívül alacsony felbontású megjelenítése.
Hasonló a helyzet az Apple alkalmazásánál.
A másik ok vélhetően egyfajta protekcionizmus. Vagyis a dél-koreai vezetés szeretné, ha polgárai a Google terméke helyett, a haza fejlesztéseket használnák. A Naver vagy a Kakao azonban a koreai ábécé karakterkészletére fejlesztett navigációs megoldások,
így ezek használata a turisták számára vélhetően megugorhatatlan kihívást jelent.
Bár a fejlesztő vállalatok mindkét alkalmazásnak elkészítették az angol nyelvű változatát az olimpiai játékokra odalátogató külföldiek számára, az asztali verziók még mindig csak anyanyelven érhetők el.
Elemzők azt is hozzáteszik: a Naver és a Kakao mögött is olyan konglomerátumok állnak, melyek tulajdonosai – általában tehetős családok – szoros kapcsolatban állnak a kormányzattal,
így lobbierejük is jelentős.
A Samsung például évtizedek óta az ország gazdaságának megkerülhetetlen szereplője, ott ugyanis nem csak telefonokat és elektronikai termékeket árulnak, hanem jelen vannak az egészségügyben, az ingatlanpiacon, de még a temetkezési szolgáltatásokban is. Amikor az Apple részesedése az ország okostelefon-piacán elérte a 33 százalékot, a koreai Fair Trade Comission szállt rájuk azzal az állítással, hogy külföldi cégként,
aránytalanul befolyásolják a belföldi piacot.
A Naver pedig – nyereségét féltve – állítólag még a törvényhozásra is nyomást gyakorolt azért, hogy ellehetetlenítse a Google ottani működését.
Így az online navigáció kérdésében a külföldi látogatóknak sincs más választásuk, mint a helyiek körében egyébként népszerű, dél-koreai fejlesztéseket használni – vagy maradni a hagyományos, papíralapú térképeknél.