Nyolcvanezer fantomrendőr fizetése terhelte a szövetségi kasszát

Police women link arms to stop protesters from advancing to the presidency as people gather to press for the release of the missing Chibok schoolgirls during a rally in Abuja, on April 14, 2016. Nigeria's government said it was studying a "proof of life" video showing 15 of the more than 200 schoolgirls abducted by Boko Haram, as parents and their supporters marked the second anniversary of the kidnapping. A total of 276 girls were abducted from the Government Girls Secondary School in Chibok, northeast Nigeria, on April 14, 2014. Fifty-seven escaped in the immediate aftermath. / AFP PHOTO / PHILIP OJISUA

Nem mindennapi ügyet göngyölítettek fel a nigériai hatóságok – számol be a különös és az államnak sokba kerülő esetről az Africanews. Beépített rendőrök leleplezéséről időnként lehet hallani, ám arról meglehetősen ritkán, hogy a közigazgatási szervek országuk saját rendőreit buktatják le. Méghozzá nem létező szellemrendőröket: Nigériában eddig nyolcvanezerrel több emberről tudták azt a hatóságok, hogy szolgálnak és védenek, mint ahányan ténylegesen teszik.

Nigériában nagyjából nyolcvanezerrel kevesebb rendőr teljesít szolgálatot, mint ahány főt eddig az állományban nyilvántartottak. Erre akkor derült fény, amikor lezárult az ország 42, addig külön-külön szervezeti egységként működő rendőrkapitányságának közigazgatási reformja, és a bérfizetéseket szövetségi hatáskörbe vonták.

Máris látványos a közigazgatási újítás eredménye

Azt nem lehet állítani, hogy ne lenne már most kézzelfogható eredménye a nigériai közigazgatás zajló integrációjának. Afrika legnépesebb, mintegy 190 millió lakosú országának közigazgatása csak részben centralizált, sok feladat a szövetségi tagállamoknál van.

Nigériai rendőrnők egy demonstárción néhány évvel ezelőtt Forrás: AFP/Philip Ojisua

A 2015-ben hatalomra kerülő párt, az APC vezetője, Muhammadu Buhari,

harcot hirdetett az ország szinte valamennyi szféráját, a közéletet és a gazdaságot is átjáró korrupció ellen.

Az intézkedések között ott van a közigazgatás korszerű információtechnológiai megoldásokkal való megújítása.

Aminek most megvan az egyik első, látványos eredménye.

A 80 ezer fantomzsaru ügye nem az első, meglehetősen furcsa hír az afrikai kontinens egyik legfontosabb, viszonylag erős gazdaságával rendelkező országából. Nigéria az abszurd ügyek kimeríthetetlen tárházának tűnik.
Az Origo is írt arról, hogy Nigériának a közelmúltban sikerült azt produkálnia, hogy az OPEC-tagországok közül egyedüliként, olajimportra szoruljon. Az olajfinomítók korszerűsítésének az ottani illetékesek szerint is nagyon ciki blamájáról ide kattintva olvashat.
De ha inkább arról olvasna, hogyan képes egy kígyó bejutni egy oktatásszervezői irodába, és felfalni az összes befizetett vizsgadíjat a pénz kezeléséért felelős ügyintéző tehetetlen pislogásától kísérve, akkor ide kell kattintania.

A kormány egyetlen nagy bér- és személyügyviteli rendszerbe (IPPIS) fogta össze az ország valamennyi rendőri parancsnokságát, illetve azok személyi állományát. Az összegereblyézés nemrégiben zárult le, ennek során, az esedékes bérkifizetésnél kiderült, nincs is annyi rendőrtiszt az országban, mint amennyinek eddig fizetést adtak.

Az eltérés jelentős.

Korábban az államigazgatás szervei úgy tudták, Nigéria biztonságát 371 800 törvényőr vigyázza. Most kiderült, hogy valójában csak 291 685-en vannak, ami nem csak abszolút értékben (80 115 fő), hanem arányaiban nézve is jelentős eltérés.

Kiderült, 80 ezerrel kevesebb rendőr van az országban, mint amennyinek eddig fizetést utaltak Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Milliárdokba kerültek a fantomzsaruk

Még nem tudni pontosan, mennyibe kerültek Nigériának a nem létező rendőrök bérkifizetései és járulékai. Az IPPIS-t 2016 novemberében kezdték bevezetni az államigazgatásban, és azóta már több mint 600 ezer munkavállaló bérszámfejtését és személyügyi nyilvántartásait ezzel oldják meg.

A fantomzsaruk ügye akkor bukott ki, amikor az integráció részeként, utólagosan ellenőrizték a februári bértömeget.

A ténylegesen állományban lévő, közel 300 ezer rendőr bértömege 22,3 milliárd nigériai nairát tett ki a múlt hónapban (1 forint kb. 1,4 nairának felel meg).

A kormányzat meglehetősen szűkszavúan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy ezt megelőzően, feltehetően éveken át, nem létező rendőri állományi tagok részére történtek bérkifizetések. Annyit árultak el, hogy valószínűleg magasabb beosztásban illetve rangban lévő rendőrtisztek a felelősek a történtekért, és a pénz egy része biztosan nincs már meg a korábban különálló kapitányságokon.

Egyelőre nem közölték, mekkora kár érte az államot.

Az ügy jelenleg Kemi Adeosun pénzügyminiszternél van, aki folyamatosan ad jelentéseket az IPPIS bevezetéséről.

A rendőri állományé mellett, ezzel oldják meg a hasonló szervezetek (börtönőrök, katonai jellegű feladatokat ellátó ügynökségek) dolgozóinak számfejtését is.

Sok munka lesz kiszűrni az állományból a „fantomzsarukat” Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Az mindenesetre biztos, hogy az ügy ezzel még nem zárult le. Ahogy a híradások beszámolnak arról, a pénzügyminiszter jelezte, az áprilisi béreket már biztosan nem engedi számfejteni addig, amíg nem raknak rendet a szellemzsaruk háza táján.

Pontosabban azt közölte,

visszatartja azt az összeget, ami ennek a nagyjából 80 ezer, vitatott státuszú főnek a bértömegét jelenti.

Azt is kiemelte, amióta megkezdődött a közigazgatási integráció, jelentős bérmegtakarításokat ért el az állam úgy, hogy közben egyes szervezetek növelték az állományi létszámukat – kiderült ugyanis, hogy bár nem ekkora létszámban, de máshol is voltak fantomdolgozók.

Muhammadu Buhari jelenlegi elnök, korábban a korrupció felszámolását ígérte országában Forrás: Anadolu Agency/Halil Sagirkaya

A miniszter azt mondta, már több mint

68 milliárd nairát faragtak le a személyi kiadásokból a rendszer bevezetésével,

úgy, hogy közben a rendőrség állománya a közelmúltban 10 ezer fővel nőtt.

A helyi hírportálok szerettek volna megszólaltatni rendőröket is az ügyben, ám mindegyikük elutasította a válaszadást, arra hivatkozva, hogy az országos főfelügyelő az egyetlen, aki felhatalmazást kapott arra, hogy nyilatkozzon az „érzékeny kérdésben”.