Pazarlásnak tekinthető az, hogy Magyarországon az értékes, tőzsdén is jegyzett alumínium jelentős része a szemétben végzi. Holott az alumínium lényegében korlátlan számú alkalommal újrahasznosítható.
Magyarországon minden évben 15 200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez.
Ez 1 milliárd darab alumínium italdobozt jelent.
Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka (mintegy 6 315 tonna, 410 millió darab) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra. Az 50 százaléka (7 585 tonna, 500 millió darabb) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9 százaléka pedig a hulladékégetőkben.
Történik ez annak ellenére, hogy az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, és
viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.
A hulladékká váló alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest.
A folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető.
60 nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból.
Emiatt
a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van,
és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.
A Returcom Nonprofit Kft. tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal
annyi villamosenergia válna megtakaríthatóvá, amennyit egy 30 ezer lakosú város, például Gödöllő, egy év alatt felhasznál.
A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból akár más alumínium termék is készülhetne. Az alapanyag mennyisége elég lenne például 650 ezer bicikli gyártására is.
Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb."
A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata – mondja dr. Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakember ugyanakkor azt is hozzátette,
a lakosság közreműködésére van szükség ahhoz, hogy a fém ne a kommunális hulladékba, hanem a szelekítv gyűjtésbe kerüljön.
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk.
Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50 százalék, 2030-ra pedig 60 százalék lesz. Vagyis Magyarországon alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelni az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét.
Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.