Új szupermágnesek hozhatják el az energiakánaánt

Technicians work at the construction site of ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor), a multi-national nuclear fusion project, in Saint-Paul-les-Durance, southern France, on October 6, 2016. The construction of ITER is "advancing" after significant delays, and delivery of the first parts of the reactor is expected in 2018, Director General of ITER Organization Bertrand Bigot said on October 6. / AFP PHOTO / ANNE-CHRISTINE POUJOULAT

A világ legerősebb szupravezető mágneseinek fejlesztésébe fogtak a Massachussetts Institute of Technology-n (MIT), a világ egyik legjobb technológiai kutatóintézetében – ad hírt arról a Science Alert. Az új mágnesek egy kompakt tokamak alapjául szolgálnak majd, ami a jelenleg kísérleti, illetve fejlesztési fázisban lévő fúziós reaktorok központi eleme.

Mintegy 30 milliós támogatást kapott a MIT egy energetikai cégtől ahhoz, hogy fúziós reaktort építsen. A fúziós reaktorok a legtisztább erőműtípusoknak számítanak. Az egyik leginkább előremutató technológia ezekben a tokamak használata, amihez az MIT-en forradalmi mágneseket készítenek.

Kompakt tokamak épülhet

A MIT munkatársai arra vállalkoznak, hogy egy olyan kompakt tokamakot építenek, amely 100 megawatt hőenergiát képes szolgáltatni. A berendezést SPARC néven fejlesztik.

A fúziós reakció a mérnökök és fizikusok Szent Grálja (illusztráció) Forrás: AFP/Boris Horvat

A hőenergiát impulzuslöketek létrehozására használják,

amelyekkel egy 200 megawatt teljesítményű reaktortípust hajtanának meg.

Az energiatermelés Szent Grálja

A magfúzió az energiatermelés amolyan Szent Grálja, amelynek megtalálása már legalább az 1940-es évek óta foglalkoztatja a tudósokat és a mérnököket. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a fúziós energia nem csak a legtisztább, hanem – elméletileg – jórészt kimeríthetetlen energiaforrást jelentene az emberiségnek. Arról, hogy ez pontosabban mit jelent a gyakorlatban és hogyan vesznek részt a magyar kutatók is az egyik legismertebb fúziós projektben, az ITER-ben, ebben a riportban számolt be az Origo. Ebből a cikkből kiderül az is, mikorra várható, hogy fúziós reaktorok hálózatra termeljenek, és hogy mi a tokamak, a reaktorok központi eleme.

Az MTI Plazmatudományos és Fúziós Központjában úgy vélik, nagyjából három év szükséges ahhoz, hogy a tokamak számára a mágneseket kifejlesszék.

Szupermágnes és forró plazma

A tokamakban kialakuló mágneses tér az egyik legígéretesebb megoldás arra, hogy a létrejövő forró plazmát tárolják a folyamatban. A MIT mostantól egy nemrégiben felfedezett szupravezetővel, az ittrium-bárium-réz-oxidoddal dolgozik.

Ezzel nemcsak kisebb lehet a reaktor – ugyanakkora teljesítménnyel –, hanem megépítése is kevesebbe kerülhet.

A MIT fejlesztése mellett más projektek is futnak: a dél-franciaországi ITER-ben 2025-ben indulhatnak meg a fúziós kísérletek Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

A MIT-en azt mondják, a szupravezetővel készülő új szupermágnesek a világ legerősebb ilyen típusú eszközei lesznek. Mágneses terük négyszer akkora lesz, mint az eddigi fúziós kísérletek során tapasztaltak, és nagyjából tízszer nagyobb hőenergiát tudnak a segítségükkel létrehozni.