Amennyiben viszont a szakemberhiány nem orvosolható a belföldi piacról és nem orvosolható a régióból sem, mert a régió több országa is hasonló cipőben jár, akkor nem marad más megoldás, mint a még távolabbról „exportálni" a munkaerőt. Akár Észak-Koreából.
Csak Oroszországban - elsősorban annak távol-keleti övezetében - észak-koreai vendégmunkásokból egy nemrégi összesítés szerint 37 ezer ember dolgozott hivatalosan, munkavállalói vízummal.
Számuk akkor kezdett el csökkenni, amikor Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatának megfelelően elkezdte hazaküldeni őket, melyről az Origo is beszámolt.
Az észak-koreai vendégmunkások nem egyénileg, hanem csoportosan érkeztek, és Oroszország egész területén dolgoztak, főleg az építőiparban.
Átlagfizetésük mintegy 500 dollár volt, ami nagyjából ugyanannyi, mint amit az orosz munkások is kaptak.
Az Origo korábban írt arról is, hogy sajtóhírek szerint Magyarország azon országok között van - Bulgária, Csehország, Irak, Kuvait, Mongólia és Lengyelország mellett -, ahol észak-koreai vendégmunkásokat alkalmaznak. A jelenség tehát lehet, hogy nem is annyira a távoli jövőt festi le.
Dr. Páldi Tamás ugyanakkor árnyalta a képet azzal, hogy Lengyelországban bő 2 millió ukrán vendégmunkás dolgozik, a románok viszont nagy tömegekben dolgoznak Olaszországban és Franciaországban.
Mint látható, elsősorban a magasabb bérek mozgatják az építőipari munkavállalókat, ezért nem hazájukban és nem is a régióban vállalnak munkát. Így mi sem számíthatunk jelentős régiós munkavállalói csoportok megjelenésére a hazai szakemberhiány enyhítése céljából.
Cikkünk a Hrportál.hu írása alapján készült.