Mit tegyek a behajthatatlan követelésemmel?

Az Adózóna.hu nyomán ismertetjük az adóalanyok rendelkezésére álló lehetőségeket abban az esetben, amikor egy követelésük behajthatatlanná válik.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 77. paragrafusa szerint termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, megszűnése, utólagos érvénytelensége vagy létre nem jötte miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. Egy másik szabály szerint az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak árengedményt a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül.

Az adóalap-csökkenésének egyik lehetősége lehet tehát a szerződés meghiúsulása is.

Dr. Kelemen László jogász, adószakértő szerint azonban érdemes megvizsgálni nem csak a magyar, hanem a közösségi jogszabály rendelkezéseit is. A Tanács 2006/112/EK számú, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről alkotott Irányelv 90. cikke értelmében elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell. Ettől a szabálytól a tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek.

Az is eltérésnek számít, ha a tagállami szabály az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, ez esetben tehát nem csökkenthető az adó alapja.

A magyar jogszabály nem tartalmazza a „teljes, vagy részleges nemfizetés" esetét.

Az adószakértő szerint jobb a szerződésben rendelkezni az áfa-visszaigénylést lehetővé tevő eljárásról a nem fizetés esetére

Az adóalanyok így csökkenthetik-e az adóalapjukat ilyen esetekben vagy sem?

Dr. Kelemen László válasza szerint azt is mérlegelni kell, hogy a szerződés megszűnéséről, vagy csak szerződés szerinti fizetés elmaradásáról beszélünk.

Egy magyar vonatkozású ügyben 2014-ben erről döntött az Európai Bíróság. A C337/13. számú ítélet az eladó Almos és a vevő BioMa között, repce értékesítés kapcsán született. A vevő megkapta az árut, de nem egyenlítette ki annak vételárát, ezért az eladó visszaszolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött a vevővel, de erre már nem került sor, mivel az árut a közraktár időközben lefoglalta. Az Almos ezért több mint 116 millió forint értékű visszaigényelhető áfát vallott be.

Az adóhatóság szerint azonban a bevallás bő 48 millió forint összegben jogosulatlan visszaigénylést tartalmazott, így az összegre 10 százalékos adóbírságot rótt ki, mivel a NAV szerint az ellenérték kifizetésének elmaradása ellenére megvalósult az áfatörvény 9. §ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítés. A számlák helyesbítésére így nem volt ok, és a visszaszolgáltatásról szóló megállapodás már egy új ügylet volt.

Az Európai Bíróság ítélete szerint elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén a tagállamok kötelesek az adóalapot csökkenteni, így az adóhatóság sem szedhet be magasabb összeget annál, mint amelyet az adóalany beszedett.

Azt a bíróság is megjegyzi, hogy a szabálytól a tagállamok eltérhetnek az ügylet árának teljes vagy részleges meg nem fizetése esetében, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok nem hivatkozhatnak erre a szabályra.

Az olyan hazai rendelkezést, amely az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam élt ezzel az eltérési lehetőséggel.

Az ítélet szerint azonban az adóalanyok az adóalapjuk csökkentése érdekében a nemzeti bíróságok előtt a tagállammal szemben is hivatkozhatnak a 2006/112. számú irányelv fenti bekezdésére.

Noha a tagállam előírhatja, hogy az adóalap csökkentése "az annak igazolását lehetővé tévő egyes alaki követelmények teljesítésétől" függ, "az így elfogadott intézkedések nem haladhatják meg az ezen igazoláshoz szükséges mértéket, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata."

Dr. Kelemen László szerint tehát a szerződés megszűnése (elállás és a teljesítés meghiúsulása) esetén alkalmazható az adóalap-csökkentés, ugyanakkor abban az esetben, amikor az ügylet teljesült ugyan, de a vevő nem fizeti meg az ellenértéket, az adóalap-csökkentésre nincs lehetőség.

Az Almos ügyében, ha az ügyletben nem szerződés-megszüntetés történt volna, hanem csak a vevő nemfizetése miatt kívánta volna az Almos az áfa alapját csökkenteni, akkor erre az Európai Bíróság álláspontja alapján sem lett volna lehetősége. Viszont a Bíróság egyértelmű álláspontja alapján, ha a felek megszüntetik a szerződést, akkor az adó alapja jogszerűen csökkenthető.

Az adóalapot utólag csökkenteni egy helyesbítő számlával, vagy azzal azonos tekintet alá eső okirattal lehet az áfatörvény 153/B paragrafusa értelmében.

Az adótanácsadó azonban azt tanácsolja, hogy érdemes már a szerződések megkötésekor rendelkezni az esetleges megszűnés-meghiúsuláskor alkalmazandó eljárásról úgy, hogy az adott eljárások a forgalmi adózási szempontokra is kiterjedjenek.

A teljes cikk itt olvasható el.