Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 77. paragrafusa szerint termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, megszűnése, utólagos érvénytelensége vagy létre nem jötte miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. Egy másik szabály szerint az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak árengedményt a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül.
Az adóalap-csökkenésének egyik lehetősége lehet tehát a szerződés meghiúsulása is.
Dr. Kelemen László jogász, adószakértő szerint azonban érdemes megvizsgálni nem csak a magyar, hanem a közösségi jogszabály rendelkezéseit is. A Tanács 2006/112/EK számú, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről alkotott Irányelv 90. cikke értelmében elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell. Ettől a szabálytól a tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek.
Az is eltérésnek számít, ha a tagállami szabály az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, ez esetben tehát nem csökkenthető az adó alapja.
A magyar jogszabály nem tartalmazza a „teljes, vagy részleges nemfizetés" esetét.
Dr. Kelemen László válasza szerint azt is mérlegelni kell, hogy a szerződés megszűnéséről, vagy csak szerződés szerinti fizetés elmaradásáról beszélünk.
Egy magyar vonatkozású ügyben 2014-ben erről döntött az Európai Bíróság. A C337/13. számú ítélet az eladó Almos és a vevő BioMa között, repce értékesítés kapcsán született. A vevő megkapta az árut, de nem egyenlítette ki annak vételárát, ezért az eladó visszaszolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött a vevővel, de erre már nem került sor, mivel az árut a közraktár időközben lefoglalta. Az Almos ezért több mint 116 millió forint értékű visszaigényelhető áfát vallott be.
Az adóhatóság szerint azonban a bevallás bő 48 millió forint összegben jogosulatlan visszaigénylést tartalmazott, így az összegre 10 százalékos adóbírságot rótt ki, mivel a NAV szerint az ellenérték kifizetésének elmaradása ellenére megvalósult az áfatörvény 9. §ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítés. A számlák helyesbítésére így nem volt ok, és a visszaszolgáltatásról szóló megállapodás már egy új ügylet volt.
Az Európai Bíróság ítélete szerint elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén a tagállamok kötelesek az adóalapot csökkenteni, így az adóhatóság sem szedhet be magasabb összeget annál, mint amelyet az adóalany beszedett.
Azt a bíróság is megjegyzi, hogy a szabálytól a tagállamok eltérhetnek az ügylet árának teljes vagy részleges meg nem fizetése esetében, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok nem hivatkozhatnak erre a szabályra.
Az olyan hazai rendelkezést, amely az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam élt ezzel az eltérési lehetőséggel.
Az ítélet szerint azonban az adóalanyok az adóalapjuk csökkentése érdekében a nemzeti bíróságok előtt a tagállammal szemben is hivatkozhatnak a 2006/112. számú irányelv fenti bekezdésére.
Noha a tagállam előírhatja, hogy az adóalap csökkentése "az annak igazolását lehetővé tévő egyes alaki követelmények teljesítésétől" függ, "az így elfogadott intézkedések nem haladhatják meg az ezen igazoláshoz szükséges mértéket, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata."
Dr. Kelemen László szerint tehát a szerződés megszűnése (elállás és a teljesítés meghiúsulása) esetén alkalmazható az adóalap-csökkentés, ugyanakkor abban az esetben, amikor az ügylet teljesült ugyan, de a vevő nem fizeti meg az ellenértéket, az adóalap-csökkentésre nincs lehetőség.
Az Almos ügyében, ha az ügyletben nem szerződés-megszüntetés történt volna, hanem csak a vevő nemfizetése miatt kívánta volna az Almos az áfa alapját csökkenteni, akkor erre az Európai Bíróság álláspontja alapján sem lett volna lehetősége. Viszont a Bíróság egyértelmű álláspontja alapján, ha a felek megszüntetik a szerződést, akkor az adó alapja jogszerűen csökkenthető.
Az adóalapot utólag csökkenteni egy helyesbítő számlával, vagy azzal azonos tekintet alá eső okirattal lehet az áfatörvény 153/B paragrafusa értelmében.
Az adótanácsadó azonban azt tanácsolja, hogy érdemes már a szerződések megkötésekor rendelkezni az esetleges megszűnés-meghiúsuláskor alkalmazandó eljárásról úgy, hogy az adott eljárások a forgalmi adózási szempontokra is kiterjedjenek.
A teljes cikk itt olvasható el.