A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt az Adózóna.hu hasábjain.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 4. §-ának (2a) bekezdése értelmében nem keletkezik bevétel olyan dolog ingyenes, kedvezményes használatára, szolgáltatás (például közösségi közlekedés) igénybevételére tekintettel, amelyet a cég a tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzletkötő) részére a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít.
Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a magánszemély személyes célra is használja ezt a juttatási formát, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.
Az NGM/1991/4/2011, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731901 tájékoztatója szerint:
„A helyi bérlet biztosítása például a kézbesítők, szociális gondozók esetében a napi munkavégzés feltétele, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető akkor, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavégzés ellátása érdekében biztosítja a helyi közlekedési bérletet."
Ehhez hasonlóan az üzletkötők esetében is szóba jöhet a szja-törvény fent idézett részének alkalmazása.
Surányi Imréné szerint azonban
vizsgálható a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása is,
és ennek folytán, amennyiben a cég az üzletkötő részére adómentes cégesautó-használatot is nyújt, vagy a személygépkocsi üzleti használata céljából költségtérítést fizet, amellyel szemben a magánszemély költséget számol el (tehát nem fizet adót), akkor a helyi bérlet ingyenes, kedvezményes juttatása már nem felel meg a szja-törvény fenti bekezdésének, vagyis adóköteles.
Az adó mértéke a bérlet árának 1,18-szorosára vetített 15 százalékos szja, plusz 19,5 százalékos eho.
További részletek az Adózóna.hu cikkéből ismerhetők meg.