Mi a legjobb fűtési mód?

Budapest, 2012. február 27. Egy lakó bekapcsol egy cirkóberendezést budapesti lakásában. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Egy ház vagy lakás építésének, felújításának sarkalatos pontja a fűtés. Mi adja a meleget? Mikor kell korszerűsíteni? Érdemes-e átalakítani az egész rendszert? És ha igen, akkor mire cseréljük?

A gázkazán kiépítése meglehetősen költséges és bumlis feladat. Ha a konvektorokat, vegyes tüzelésű kályhákat akarjuk lecserélni, ki kell alakítani a csővezetéket, radiátorokat kell felszerelni, kazánt kell beszerezni. Ráadásul később a rendszer, a kémény folyamatos karbantartást igényel, a termosztát, a kazán meghibásodására rendszeresen számíthatunk, és ez plusz pénzbe kerül.

Nem könnyű eldönteni, hogy melyik a legjobb fűtési mód Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nem kell efféle gondokkal számolni, ha elektromos fűtésre térünk át, illetve eleve azt választjuk. Az elektromos fűtés alapvetően két fajta lehet: elektromos kazán és elektromos panel.

Előbbi ugyanúgy a melegvíz keringtetésén alapul, csak a vizet nem gáz, hanem villany melegíti fel.

Ez esetben tehát a csöveket, radiátorokat ugyanúgy be kell szerelni, de karbantartásra nemigen kell költeni, hiszen nincs kémény, nincs égéstermék. Emellett a terveztetés és egyéb engedélyeztetési költségektől is megkíméljük magunkat, vagyis olcsóbb, mint a gázkazán kiépítése. A fali panelekhez még ez sem kell, hiszen ezeket leegyszerűsítve csak a falra kell csavarozni és be kell dugni a konnektorba – ha nagy teljesítményű paneleket akarunk, lehet, hogy a villanyórát is izmosabbra kell cserélni, 32 amperes óráért viszont már külön díjat kell fizetni.

A panelek beépítése nagyon egyszerű, vagyis a kiépítés költségével gyakorlatilag nem kell számolni. Igen ám, de

a panelek ára nagyjából 70 ezer forintnál kezdődik. Ha minden helyiségbe kerül egy, ez sem filléres beruházás

– de kétségtelenül sokkal kevesebbe kerül, mint a teljes csövezés és radiátorozás. Az elektromos kazán beépítése annyi költséggel jár, mint a gázkazáné, de maga a kazán drágább.

Kondenzációs gázkazán Forrás: MTI/Marjai János

Ami az üzemeltetést illeti, a villanyfűtés nagyjából háromszor annyiba kerül, mint a gáz. Ennek kiszámítása meglehetősen bonyolult, akit érdekel, itt talál mankót hozzá. Ez azt jelenti, hogy az egyszerűbben beszerelhető és olcsóbban beszerezhető panelek kezdetben bizonyosan kevesebbe kerülnek. Tíz éven belül azonban elvész ez az előny.

Sokat javít az elektromos fűtés költségén, ha a fűtéskorszerűsítéssel együtt napelemeket is szereltetünk a tetőre – ez azonban meglehetősen drága,

ráadásul nem is oldható meg minden esetben, hiszen a tető elhelyezkedésétől függően eltérő ideig éri a felületet a nap.

Összességében tehát nem éri meg a mai viszonyok mellett elektromos fűtésre áttérni, csak kivételes esetekben. Ilyen eset, ha napelemekből nyáron nagy mennyiségű energiát elő lehet állítani, hiszen így a téli fűtésköltséget akár nullára lehet írni – ehhez azért elég combos napelemek kellenek. Szintén

szóba jöhet az elektromos fűtés, ha az adott helyiséget csak időszakosan használjuk – tipikusan ilyen a hétvégi ház,

ahol valóban csak akkor megy a rendszer, ha bekapcsoljuk, nincs készenlét, rendelkezésre állás, semmi.

Segíthet az elektromos fűtés akkor is, ha azt csak kiegészítőként használjuk, mondjuk egy cserépkályha vagy kandalló mellett. Végezetül a kényszer is az elektromos fűtés felé vihet: ha nincs vezetékes gáz a környéken, illetve ha annak kiépítése irreális költséget jelentene, lényegében nem marad más lehetőség, mint az elektromos fűtés. Minden egyéb esetben a jelenlegi energiahordozó-árak mellett a gázkazán a legolcsóbb megoldás hosszabb távon, még akkor is, ha kiépítése nagyon költséges.